- „A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke pártján” – Orbán Viktor Oroszország helyett az Országházban is az agresszort sújtó szankciókat támadta

A nyugati szankciók a lokális háborút globális válsággá változtatták, globális gazdasági válsággal állunk szemben – szűrte le Orbán Viktor miniszterelnök  hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszakának egynapos nyitóülésén az orosz-ukrán háború eddigi fejleményeiből. Napirend előtti beszédében kifejtette, hogy  sokkszerű hatást okozott az energiaárak emelkedése.

A kormányfő szerint a háború idén és jövőre is folytatódik, mert Oroszország tartalékai végtelenek „emberben és fegyverben” is, ezért Magyarország azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követel.

Orbán szerint az elhúzódó háború miatt Magyarországnak Orbán szerint költenie kell a hadseregére és a nemzetbiztonsági szolgálatokra is, hogy – mint fogalmazott – minden területen képesek legyünk a szuverenitás megvédésére. Ugyanakkor hozzátette, hogy egész Európában nagyon magas az infláció, mindenhol Magyarországhoz hasonlóan ezzel küzdenek, de „Magyarországot mindez az átlagot meghaladó mértékben érinti”.

Elismerte, hogy az áremelkedés mértéke nálunk is évtizedes magasságba szökött, de, hangsúlyozta, látott már ilyet, mert az Antall-kormány alatt 35 százalékos infláció volt, míg a Horn-kormány idején pedig 28 százalékos. A bajok okát ismételten a szankcióban és a brüsszeli politikai döntésekben látja, ahogy mondta:

Majd folytatta, és saját magát ismételgette újra és újra, hogy az energiaárak hajtják fel az inflációt, „a szankciókkal Európa lábon lőtte magát, miközben Oroszország nem kényszerült térdre”. Emiatt szerinte a feldühödött és magukat becsapva érző emberek egymás után váltják le a szankciókat támogató kormányokat. Itt a vasárnapi olaszországi parlamenti választásra gondolhatott. ahol szélsőjobboldal nyert, s odaszúrta,

Orbán Viktor beszédében rendre visszatért „Brüsszelhez”, ahol szerinte  „mindig azt hiszik, hogy okosabbak mindenkinél, ráadásul a szankciókat nem demokratikus módon döntöttek, hanem arról a bürokraták és a brüsszeli elitek határoztak, és az embereket meg sem kérdezték”. Ellenben, jegyezte meg, itt nálunk nemzeti konzultáción teszik ezt meg:

Leszögezte azt is, hogy Magyarországon biztosított az energiaellátás biztonsága, szerinte ugyanis a nagyrészt itthon termelt áram árára van inkább befolyása a kormánynak, ám a gázéra nincs ekkora, ezért – hívta fel a figyelmet –  spórolni kell mindenkinek, az államnak, az önkormányzatoknak és az állampolgároknak is. Ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, és végre hozzákezedenek a bővítéséhez is, s az intézkedésekhez az ellenzéki pártok támogatását is kérte.

Orbán Viktor elbüszkélkedett azzal, hogy számításai szerint Magyarországon a támogatások az átlagbér 36 százalékát teszik ki, a németeknél vagy az osztrákoknál ez jóval kevesebb. Szélesíteni akarják a családtámogatásokat, ezen felül pedig lesz gyármentő program, ha kell, lesz új munkahelyteremtő program, és az energiaigényes vállalkozások is kapnak rezsitámogatást. Bár új beruházást az állam nem indít, 11 400 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósul a következő években, ha pedig az Európai Bizottság nem küldi a megígért pénzt, más források után néznek. Ennek érdekében „európai partnereinkkel és másokkal” már egyeztettek is. 

Az őszi ülésszak első napján tartanak vitát azokról a a törvényjavaslatokról, amelyek függvényévé teszi az Európai Bizottság a Magyarországnak járó helyreállítási pénzek folyósítását, bejelentették, hogy Jakab Péter, a Jobbik volt elnöke és frakcióvezetője kilépett a pártból és annak parlamenti frakciójából, független képviselőként folytatja, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig átült a KDNP frakciójába. A plenáris ülésen Kövér László házelnök ellenkezése miatt a független Hadházy Ákos továbbra sem tehet képviselői esküt.