Először kerültek többségbe a katolikusok Észak-Írország 101 éves történetében a helyi lakosságon belül – erről számolt be az MTI.
Az észak-írországi statisztikai kutatóintézet (NISRA) által tavaly elvégzett népszámlálás adatai szerint
a katolikusok aránya 45,7 százalék volt, míg az 1,9 milliós lakosság 43,5 százaléka vallotta magát protestánsnak a felmérés idején.
A NISRA kimutatása szerint ez azt jelenti, hogy 2021-ben 869 800 katolikus és 827 500 protestáns élt Észak-Írországban.
A 2011-es előző népszavazáson a katolikusok aránya 45,1 százalék, a protestánsoké 48,4 százalék volt. A még eggyel korábbi, 2001-es felmérés alapján az észak-írországi lakosság 43,8 százaléka volt katolikus, 53,1 százaléka protestáns.
Tavaly ugyanakkor rekordot döntött azoknak a száma és aránya is, akik úgy nyilatkoztak, hogy egyik valláshoz sem kötődnek. A magukat vallástalannak mondók száma a 2021-es népszavazás alapján 177 400, arányuk 9,3 százalék volt Észak-Írországban.
A katolikusok többségbe kerülésének rendkívüli jelentőségét az adja, hogy
a katolikus lakosság zömmel az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő mozgalmakat támogatja.
Hatalmas feltűnést keltett ugyanezzel összefüggésben, hogy a május 5-én tartott helyi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a belfasti törvényhozásban, a Stormontban, ahol korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb létszámú frakció.
A tavaszi választásokon bekövetkezett történelmi horderejű fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehet katolikus vezetője.
A tisztség betöltésére Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke jogosult.
Az új észak-írországi kormány azonban még nem alakult meg, mivel a radikálisan EU-szkeptikus irányvonalú DUP ragaszkodik ahhoz, hogy London a belfasti kormányalakítás előtt érje el az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll eltörlését.
E protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacának áruforgalmi előírásaival, annak érdekében, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz az EU és az Egyesült Királyság egyetlen közös szárazföldi vámhatára.
Akár kereskedelmi háborúba is torkollhat az Egyesült Királyság és az EU között az északír protokoll módosításaA Sinn Féin mindazonáltal már jelezte, hogy a májusi választás után
napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja.
Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
