Idén a civil szervezetek és az egyházak esetében is először haladta meg a személyi jövedelemadó (szja) felajánlott egy százaléka a 10,9 milliárd forintot - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelentéséből. Ezzel az egyházak beérték a hagyományosan nagyobb összegekben részesülő civileket.
A felajánlások száma 2016-ban, 2,1 millión tetőzött. Az azóta eltelt időszak visszaeséséhez az is hozzájárulhatott, hogy a bevallásokat már nem az adózók, hanem maga a hatóság készíti el. Így sokan nem foglalkoznak sem a bevallással, sem az egy százalékkal.Tavasszal a mintegy ötmillió adózóból 1,44 millióan rendelkeztek az szja civileknek juttatható egy százalékáról. E kör mintegy 28,7 ezer szervezetnek 10,94 milliárd forintot juttatott. A rendelkezők száma látványosan csökken: tavaly még 1,66 millióan éltek a lehetőséggel. Emögött a 2022 eleji családi visszatérítés állhat, amikor is több mint 600 ezer, gyermeket nevelő polgár kapta vissza teljes adóját. A közhiedelemmel szemben ugyanakkor e kör is rendelkezhetett az egy százalékról.
A felajánlott összeg mindazonáltal idén még emelkedett is, ami leginkább az adóköteles jövedelmek látványos növekedésével magyarázható.
A legtöbb felajánlást, körülbelül 266 millió forintot - mintegy 36 ezer adózótól - idén is az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMA) kapta. A magyarok leginkább egészségügyi és állatvédelmi célokra adakoznak. A TOP 30-as listán több olyan alapítvány is szerepel – mint például az OMA vagy számos kórház -, amelyek vagy maguk is állami intézmények, vagy jelentős költségvetési támogatásban részesülnek. Így az adózók civileknek szánt egy százaléka sajátos módon jórészt oda kerül, ahova az állam is adná.
Az 1,44 millió adományozó jelentős hányada ugyanakkor inkább a legszűkebb környezetében működő iskolai, óvodai, sőt vállalati jóléti alapítványokat részesíti előnyben.
Így a kedvezményezett sok esetben az ott tanuló gyermek vagy épp maga a rendelkező. A gyógyításhoz kapcsolódó intézmények kiemelt támogatása pedig az állami egészségügy sanyarú helyzetével magyarázható. Ugyanakkor ezek a folyamatok épp ama, hagyományos értelemben vett civilek elől vonnak el forrásokat, amelyek legfontosabb bevételi forrása máig az egy százalékos rendszer. A helyzet sokak szerint annak szomorú látlelete, hogy a civil társadalom és az adományozási kultúra, az önkéntesség elve az elmúlt 30 év során sem nyert igazán polgárjogot Magyarországon.
Mindemellett a TOP 30-ban szép számmal akadnak önkéntesség elvén alapuló szervezetek is. Ilyen a harmadik legtöbb felajánlásban részesülő, beteg gyermekek utókezelésével foglalkozó Bátor Tábor. Népszerűek az állatmentéssel foglalkozó alapítványok is. Bár a szociális szervezetek kevéssé kapnak figyelmet, a 10. helyre befutott az Országos Gyermekmentő Alapítvány. A másik, szabályerősítő kivétel az Oltalom Alapítvány, amely 66 millió forinttal a 12. Ennek vezetője Iványi Gábor lelkész, aki egyszersmind az egyházi besorolásért váltig küzdő Magyar Evangélikus Testvérközösséget (MET) is irányítja. Kiemelt támogatásukat magyarázhatják a MET és az Orbán-kormány közötti, régóta tartó feszültségek is. A 23. helyen végzett a mára frekvenciáját vesztett, kormányfüggetlen Klubrádió Szabad Sávért nevű alapítványa, amelyet idén 4155 adózó 38,6 millió forintban részesített. Az viszont elgondolkodtató, hogy a Magyar Vöröskereszthez 3121 adózótól mindössze 32 millió folyt be.
A társadalmi kezdeményezések szellemiségét megcsúfoló, az Orbán-kormány udvari szervezeteként emlegetett Civil Összefogás Fóruma (CÖF)-höz 190 adományozótól 1,6 millió forint folyt be, ami az általuk szervezett "békementek" százezres létszámához képest különösen szembeötlő.
A CÖF még ezzel a viszonylag szerény teljesítménnyel is a 773. helyet szerezte meg az érintett szervezetek közel 29 ezres listáján. Az adományozók többsége tehát a kisebb alapítványokat kedveli. Legalább száz adózó csupán 1835 jogosultat részesített előnyben, miközben 12 ezer közhasznú szervezet kapott tíz vagy annál kevesebb adományt.
Az adományok nem tükröznek túlzott vallásosságot
Az októberben tartatandó népszámláláson újra nyilatkozni kell a vallásosságról, illetve a felekezeti hovatartozásról. Miközben a 12 éve hatalmon lévő Orbán-kabinet előszeretettel nevezi az országot kereszténynek, ezt a mindennapi valóság nem mindenben tükrözi vissza. Ezzel együtt az egyházaknak tett idei, egy százalékos felajánlások száma és mértéke is történelmi csúcsot ért el. A NAV adatai szerint ötmillió adózóból 1,6 millióan jelöltek be a 146 támogatható felekezetből egyet, amiből 10,9 milliárd folyt be. Alighanem erőteljesen emeli az egyházak egy százalékos bevételeit, hogy a kormány döntése értelmében, ha valaki korábban erről már rendelkezett, döntése visszavonásig érvényes marad. Így a felajánlók száma e körben - a civilekkel szemben - idén nem is esett vissza. A NAV adatai szerint tavaly 558 ezerre rúgott az ilyen, "újrafelhasznált" egyházi adományok száma. Az idei adat nem ismert. Mindazonáltal beszédes, hogy az adózók több mint kétharmada idén sem vette a fáradságot, hogy egy nyilatkozat kitöltésével segítsen egy egyházat.
Míg 2011 előtt 188 felekezet igényelhetett ilyen támogatást, addig az Orbán-kormány 2011-ben jelentősen szűkítette a kedvezményezettek körét. Így 2017-ben, az akkor támogatható 32 egyháznak, 993 ezer adózó mindössze 4,4 milliárd forintot ajánlott fel. A kör 2020 óta újra szélesedett. A tavaly így regisztrált 146 egyháznak a NAV adatai szerint egy százalékokból 11 milliárd jutott. A legtöbb, ötmilliárd forint, 767 ezer adományozó révén, a Magyar Katolikus Egyházhoz folyt be. A 2,2 milliárdban részesülő reformátusokat az evangélikusok követik. A negyedik helyre egy nem magyar törtelemi egyház, a Krisna Tudatú Hívők közössége fért be, 77 ezer adományozóval. A Top 10-ben helyet kapott két buddhista közösség is.
