A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és még több alkalommal bocsátkozott megalapozatlan jóslatokba annak jövőjét illetően. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdai közleményében.
A szervezet azt követően nyilvánult meg, hogy a köztestület elnöke egy, a Portfoliónak adott interjúban többek közt azt állította, a monetáris politika miatt is várja Magyarország rossz helyzetben a válságot. „A világgazdaság három ezrelékét állítja elő Magyarország, ezért nem csinálhatunk unortodox monetáris politikát. Azok a folyamatok, amiket ma látunk, már 3-4 éve elindultak, csak sokak számára a Covid-válság eltakarta azokat. Az MKIK már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet többek között a gazdasági szerkezetváltás szükségességére is” - fogalmazott, majd hozzátette, „ha egy-két éve felvettünk volna olcsón, alacsony kamattal devizaforrást, 10 éves futamidőre, akkor nem lenne semmi gond, most minden rendben lenne – akkor azonban nem volt kellő és józan monetáris támogatása ennek.”
Az MNB emlékeztetett, már korábban is felszólították Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg, ám
„legújabb kijelentései már egyértelműen átlépik az észszerűség határait.”
Ezt követően azzal folytatják, hogy a Magyar Nemzeti Bank nemkonvencionális, célzott intézkedései 2013 óta számottevően járultak hozzá a hazai gazdaság növekedéséhez, a hitelezés összeomlásának elkerüléséhez, az állam finanszírozási költségeinek csökkentéséhez, valamint a koronavírus-válság hatásainak kezeléséhez. A Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően közel 75 ezer kis- és középvállalkozás jutott olcsó forráshoz, az évek során összesen több mint 6000 milliárd forint értékben. A jegybanki intézkedések nélkül a járvány is sokkal rosszabb kiindulóhelyzetben érte volna Magyarországot és a magyar gazdaságot, és most is számottevően rosszabb helyzetben kellene küzdenünk az újabb gazdasági kihívásokkal. A pandémiát megelőző „unortodox” monetáris politikai lépésekkel pedig a jegybank nemhogy nem gátolta, hanem inkább megteremtette a lehetőségét egy versenyképességi fordulat végrehajtásának is.
Szerintük arra is érdemes Parragh László figyelmét felhívni, hogy az említett 3-4 évvel ezelőtti időszakban, azaz 2018-2019-ben az infláció stabilan a 3 százalékos jegybanki cél körül alakult, a növekedés 5 százalék közelében, a folyó fizetési mérleg pedig egyensúlyban volt. Felróják neki, hogy az inflációval kapcsolatos narratíváiban sem „a józanságot és a mértékletességet” követi, ezért „egyértelműen károsak és tévesek azon kijelentései, amelyek megalapozatlanul egy magas szinten ragadó inflációt vizionálnak.”
„Az MNB ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a vélemény-nyilvánítástól, illetve, ha mégis megteszi, akkor kellő körültekintéssel tájékozódjon előtte, és csak a tények ismeretében fogalmazza meg mondanivalóját”
- zárja közleményét a jegybank. Nem ez az első pengeváltás a két fél között. Mint lapunk korábban beszámolt róla, az MNB már júliusban bírálta Parragh Lászlót, amiért szerintük egy, a Népszavának adott interjúban „felesleges és hamis” állításokat fogalmazott meg.
A tanárok és a tűzoltók után az MNB is kiakadt Parragh Lászlóra, visszautasítja a „felesleges és hamis” nyilatkozatait