A hatósági ár bevezetése óta folyamatosan nőtt a kiskereskedelemben azoknak az árstopos élelmiszereknek a súlya, amelyeket az október 15-i szinten maximalizált fogyasztói árnál drágábban szereznek be a kereskedők. A kereskedelmi cégek árbevétel-kiesése egyre nagyobb, és ez már komoly pénzügyi veszteséget is jelent számukra, amit hónapról hónapra görgetnek maguk előtt – mondta lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát annak kapcsán kerestük meg, hogy a hétvégén a kormány az év végéig kitolta a már többször hosszabbított, legutóbb október 1-jéig meghirdetett élelmiszerár-stopot. Ez azt jelenti, hogy a hét árstopos terméket - a kristálycukrot, a napraforgó étolajat, a BL 55-ös lisztet, a 2,8 százalékos UHT-tejet, a csirkemellet és far-hátat, valamint a sertéscombot – továbbra sem adhatják a boltosok drágában, mint tavaly október 15-én.
Vámos György személyes véleménye szerint célszerű lett volna elkezdeni októbertől az élelmiszerárstop fokozatos kivezetését. A szakmai szervezetek számos javaslatot meg is fogalmaztak a döntéshozóknak, de a kormány nyilvánvalóan a vásárlókat helyezte előtérbe – fogalmazott. Úgy véli: nehéz a kormány helyzete, mert az árstop bevezetése óta - a háború, az energiaárrobbanás, az aszály következményeként – olyan drasztikus inflációs nyomás alakult ki, amelyet az árstop indításakor nem lehetett előre látni. A beszerzési árak – az élelmiszeripar átadási árai – a fogyasztói áraknál is gyorsabban emelkednek. E téren a drágulási ütem júliusban 40 százalék felett járt, miközben a bolti ár augusztusban lépte át a 30 százalékos növekedési küszöböt. Márpedig a kereskedelmi cégek legnagyobb költsége a beszerzés, erre rakódik rá az árstopból fakadó veszteség, majd most a rezsiárak drasztikus drágulása – magyarázta.
Az élelmiszerárstoppal azonban nem csak ez a probléma. A választási kampány hevében bevezetett intézkedés óta több üzlet is limitálta az árstopos termékekből vásárolható mennyiséget, mégis egyre több helyen fordul elő hiány ezekből. Lapunk tapasztalatai alapján a nyáron több Balaton-környéki diszkontban sem lehetett cukrot kapni, újabban pedig a 2,8 százalékos UHT-tej hiányára panaszkodnak a vásárlók. A kormányhivatalok folyamatosan ellenőrzik e téren is a kereskedőket. Azt is vizsgálják: tartanak-e készleten az árstopos termékekből annyit, mint tavaly az egyes naptári napok éves átlagában. A Lidlt és a Tescot is megbírságolták már, mert a fogyasztóvédelem szerint egyes üzleteikben nem feleltek meg ennek az előírásnak. A még tavasszal történt esetekről a vg.hu számolt be nemrég; a portál szerint a Tesco súlyos beszállítói problémákkal indokolta a hiányt. Az étolaj, a cukor, illetve egyre több termék tekintetében a beszállítói kiszolgálási szint kritikus, így egyre többször hiába rendelnek, nem érkezik be a központi raktárba az elvárt mennyiség. Emiatt az áruházaikba nem tudják a tervezett mennyiséget szállítani, és ez vezetett ahhoz, hogy a kérdéses ellenőrzés során a hatóság üres polcokat talált – érvelt az áruházlánc.
Felgyorsulhatnak az üzletbezárások
Visszatérő kritika, hogy az élelmiszerárstop infláció-visszafogó hatása legalábbis megkérdőjelezhető, hiszen a kereskedők a hatósági áras termékeken elszenvedett veszteségeiket visszahozhatják más termékeik árában. Vámos György ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a vásárlók árérzékenysége miatt ezt nem lehet automatikusan megtenni. Vannak üzletek, amelyek megpróbálnak máshol emelni, de a vásárlók ma már mindennek megnézik az árát, az élelmiszerfogyasztás pedig – mennyiségét tekintve - csökken. A fogyasztói árakat a beszerzési árak és a rezsiköltségek növekedése miatt is emelni kellene, de mindezzel az árstop veszteségeivel együtt is óvatosan kell bánni - mondta. A kisboltok mozgástere a legkisebb, hiszen ők eleve drágábban tudják kínálni termékeiket, mert teljesen másként működnek, mint a nagy áruházak. Vámos György szerint a fenti problémák miatt valószínűleg felgyorsulnak az üzletbezárások, ami elsősorban a kisebb boltokat érinti majd. Leszögezte: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által felvetett vasárnapi boltzár nincs jelenleg napirenden, de enélkül is több példa van arra, hogy egy áruház átalakította a nyitvatartási rendjét.
Vámos György szerint a fentiek kiragadott példák, a szabálysértések száma a fogyasztóvédelmi eljárások teljes számát nézve csekély. Cukorellátási problémák ugyanakkor vannak, és egy időben az étolajjal kapcsolatban is voltak fennakadások. Sőt, ilyen eseti hiányok a jövőben is lesznek – jelezte. Ennek részben az az oka, hogy az élelmiszerfeldolgozók nem tudnak mindig időben szállítani, mert ők sem tudnak például alapanyagot beszerezni. Az árstopos termékek iránt ráadásul a kereslet is megnőtt, így könnyen lehet, hogy a vásárló azért lát időnként üres polcokat, mert az aznapi készlet már elfogyott. De ezért nem a gyártók vagy a kereskedők a hibásak, minden kereskedő az előírások betartására törekszik – hangsúlyozta. Hozzátette: ezért is kérte az OKSZ a kormányt, hogy ha igazolható, hogy a gyártó nem tudott szállítani, ne büntessék meg a kereskedőt. (Úgy tudjuk, az utóbbi időben a kormányhivatalok elnézőbbek is e téren.) Vámos György arra is felhívta a figyelmet, hogy az árstop bevezetése egy torz árazási szerkezetet alakított ki az élelmiszer-kiskereskedelemben. Több, az adott kategórián belül magasabb minőséget képviselő termék most sokkal olcsóbb lett, mint az alacsonyabb minőségű. A 2,8 százalékos UHT-tej például sokkal kevesebbe kerül, mint a korábban rendre olcsóbban árult 1,5 százalékos UHT-tej. Torzultak az árak a csirke-,és a sertéshús piacán is. Emiatt pedig a fogyasztás szerkezete is megváltozik, amihez a termelői piac sem tud adottságai és lehetőségei miatt alkalmazkodni – magyarázta.
Torzuló árszerkezet
A KSH adatai szerint a 2,5 százalékos UHT-tej literenkénti átlagára augusztusban 281 forint volt, míg a 1,5 százalékos ESL-tej 380 forintba került (a 1,5 százalékos UHT-tejről nincs hivatalos adat.) Az árstopos csirkemellfilé ára ugyan lényegében változatlan –1690 forint volt a kilónkénti átlag -, ám a tavaly októberben még 740 forintos átlagáron kínált csirkecomb kilójáért augusztusban már 1200 forintot kértek az üzletekben. A bontott csirke kilónkénti ára pedig 785 forintról 1240 forintra nőtt.
