Módosító javaslatokat nyújtott be hétfőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a vagyonkezelő alapítványok működésével kapcsolatban – írja a 444.
A módosítások célja engedményeket tenni az Európai Uniónak, amely nemrég 3000 milliárd forint forrásmegvonást helyezett kilátásba abban az esetben, ha az Orbán-kormány november 19-ig nem teljesíti a korrupció letörésére tett ígéreteit Brüsszelnek az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
Brüsszel meglépte: 3000 milliárd forint támogatás befagyasztására tett javaslatot az állami korrupció miattAz egyik javaslat úgy módosítaná az uniós csatlakozásról szóló törvényt, hogy
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőri támogatást nyújtana helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megkeresése alapján.
Ennek értelmében az ilyen vizsgálatok során a NAV pénzügyőrei ugyanúgy járhatnának el, mintha a magyar hatóság utasítására tennék ezt. Például ha valaki nem hajlandó együttműködni az OLAF nyomozóival, akkor a NAV-osok közigazgatási bírságot szabhatnak ki rá. A bírság összege egymillió forint, ami többször is kiszabható. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható, a bírság összegére vonatkozóan pedig nincs helye mérlegelésnek.
A módosítások lehetővé teszik, hogy az OLAF vizsgálói a pénzügyőrökkel együtt bejussanak a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre. A NAV-os pénzügyőrök helyszínbiztosítással támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását, így az OLAF-os ellenőrök hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz, és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben. A pénzügyőr az intézkedését akadályozó tárgyat eltávolíthatja, valamint a jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén kényszerítőeszközöket alkalmazhat.
Mint írják, a Semjén által benyújtott másik javaslat értelmében a vagyonkezelő alapítványokat konkrétan is nevesíteni kell a közbeszerzési törvényben a közbeszerzési ajánlatkérők között, így véletlenül sem kaphatnak mentességet. Ezenkívül szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának az alapítványok „pártkáderekkel telepakolt” döntéshozó szerveire is.
A módosító szerint összeférhetetlenség merül fel mindenki esetében,
„aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet”.
Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban ne vehessen részt.
A portál emlékeztet arra, a brüsszeli tárgyalások vezetésével megbízott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a módosítással kapcsolatban vasárnap azt mondta, hogy bár a magyar szabályozásban eddig ezekre is a polgári törvénykönyv összeférhetetlenségi szabályai vonatkoztak, most az ennél szigorúbb, uniós szabályokat vennék át.
Navracsics később az ATV Start Szigorlat című műsorában azonban a kérdésre, hogy a különböző politikusoknak – így neki is – le kell-e mondaniuk kuratóriumi tisztségükről, azt válaszolta, hogy ezt nem várja el az Európai Bizottság,
„Nyugat-Európában is számos példa van ilyesmire, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek”.
Az örökös mandátumokkal kapcsolatos felvetésekre azt mondta, hogy
az EB ezt „soha nem kifogásolta”.
Navracsics beszélt arról is, hogy ha minden a terv szerint halad, 2023 elejére lehet megállapodás az uniós pénzekről, igaz, még a hétvégén is azt mondta, „bízik abban, hogy még ősszel jóváhagyhatják és aláírhatják a megállapodást”.
Navracsics: még mindig probléma annak azonosítása, hogy „pontosan mi a problémája a bizottságnak az uniós források felhasználásával”Navracsics Tibor szerint a jövő héten a Parlament elé kerül a korrupcióellenes hatóság terve