A népszámlálás egy pillanatkép a társadalmunkról. Az adatokból tudjuk azt pontosan megmondani, hányan élünk Magyarországon. Az országos és a helyi, a közvetlen lakóhelyünket érintő fejlesztési programokhoz is ezek az adatok nyújtanak támpontot. A népszámlálásnak köszönhetően alkothatunk képet hazánk népességének demográfiai, nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási és családi viszonyairól, lakáskörülményeiről. Láthatóvá válnak társadalmunk különböző csoportjai, például a fogyatékossággal élők, vagy a nemzetiségi, vallási közösségek is. A népszámlálás során vizsgált témakörök évtizedről évtizedre keveset változnak, az aktuális adatigényeknek megfelelően ugyanakkor megjelennek új kérdések is. Az idei népszámlálási kérdőívén szerepelnek először az internethasználatra, a digitális jártasságra, valamint az energiahatékonyságra vonatkozó kérdések.
Adatfelvétel
Az idei népszámlálás egy online, önkitöltő szakasszal indul: október 1. és 16. között mindenki kitöltheti maga is, önállóan a kérdőívet az interneten, a nepszamlalas2022.hu oldalon keresztül. A számlálóbiztosok azokat a háztartásokat keresik fel október 17. és november 20. között, ahol nem éltek az online kitöltés lehetőségével.
Számlálóbiztosok és körzetek
Számlálóbiztosnak jelentkezhetnek 18. életévüket betöltött személyek. A számlálóbiztosi munka végezhető munka, vagy például gyes, gyed mellett, de tanulók és nyugdíjasok is jelentkezhetnek erre a feladatra. A számlálóbiztosok a válaszokat tableten rögzítik, ezért fontos, hogy magabiztosan tudják kezelni az adatgyűjtéshez használt tableteket. Ezeket az eszközöket a KSH biztosítja számukra. A folyamatos kapcsolattartás miatt fontos, hogy rendelkezzenek saját e-mail címmel és telefonszámmal. A helyismeret, a jó tájékozódási, kommunikációs készség szintén előnyt jelenthet a kiválasztás során, ahogy a rugalmas időbeosztás is, hiszen október 17. és november 20. között folyamatosan számítunk a munkájukra. A munkavégzés megkezdése előtt minden számlálóbiztos elvégez egy e-learning tanfolyamot, majd az alapján sikeres vizsgát kell tennie, mielőtt munkába állhat.
Számlálóbiztosnak a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzatokban a jegyzőknél lehet jelentkezni. A jelentkezési időszak településenként, a fővárosban pedig kerületenként eltérően alakulhat. Vannak települések, ahol már megvan a szükséges létszám, de van, ahol még zajlik a toborzás.
Országosan előreláthatólag csaknem 28 ezer számlálóbiztos jelentkezésére lesz szükség. Az, hogy egy-egy megyében, illetve településen hány jelentkezőre számítanak a jegyzők, függ attól, hogy hányan élnek az adott területen, és természetesen attól is, hogy hányan töltik majd ki online a kérdőívet. Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén megye után várhatóan Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozik majd a legtöbb számlálóbiztos, akiknek várhatóan 100-140 címen kell majd kérdőívet kitöltenie. A számlálóbiztos, ha nem tud az első felkeresés alkalmával kapcsolatot teremtenie az ott lakókkal, papír értesítőt hagy, megjelölve rajta a következő felkeresési kísérlet időpontját, illetve telefonos elérhetőségét időpont egyeztetése céljából.
A számlálóbiztosok tevékenységét csaknem 3200 felülvizsgáló fogja felügyelni. Őket is a helyi jegyző választja ki a feladatra a KSH iránymutatása alapján. Egy felülvizsgáló több számlálóbiztos munkáját is ellenőrzi. A munka megkezdése előtt nekik is el kell végezniük egy e-learning tanfolyamot és az ott elhangzottakból sikeres vizsgát kell tenniük.
Minden számlálóbiztoshoz tartozik majd egy-egy számlálókörzet, itt kell majd dolgozniuk. Feladatuk az lesz, hogy október 17. és november 20. között bejárják a rájuk bízott körzetet, ellenőrizzék, szükség esetén pontosítsák az ide tartozó címeket, és felkeressék azokat a háztartásokat, ahonnan október 16-ig nem érkezett be online a népszámlálási kérdőív. Az online kitöltési szakasz után a kérdéseket már csak a számlálóbiztos segítségével válaszolhatjuk meg. Az ő feladata lesz, hogy tableten rögzítse a kapott válaszokat. A kérdőívek kitöltéséhez el kell látogatniuk a címekre, fel kell venniük a kapcsolatot az ott élőkkel, és egy számukra is alkalmas időpontban rögzíteni kell a válaszokat a tableten.
Népszámlálási kisokos
• A KSH minden magyarországi lakcímre postai felkérő levelet küld szeptember utolsó napjaiban, a levél nem névre szól, csak a lakás címe (házszámig) szerepel a címzésben.
• Minden címen ki kell tölteni egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet, ahányan az adott háztartásban élnek. Kérdőívet kell kitölteni mindenkiről, aki Magyarországon él, valamint azokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, illetve a külföldi állampolgárokról is, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak.
• A népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra, azaz az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdőív kérdéseit megválaszolni.
• A népszámlálási kérdőívet önállóan, interneten keresztül október 1. és 16. között lehet kitölteni a nepszamlalas2022.hu oldalon keresztül, a felkérő levélben szereplő egyedi, 12 jegyű belépési kóddal.
• Azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem töltik ki interneten a kérdőívet, számlálóbiztosok keresik fel október 17. és november 20. között.
• Akik november 20-ig nem teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél jelentkezve tehetnek ennek eleget.
• A népszámlálási kérdőív kitöltése egy átlagos háztartásban körülbelül 30 percet vesz igénybe.
Kötelezettség
A népszámlálásban való részvétel a 2018. évi CI. törvény alapján kötelező. Aki november 20-ig nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, az november 21. és 28. között a település jegyzőjénél teheti ezt meg. Aki addig nem tölti ki a kérdőívet, 200 ezer forintos közigazgatási bírsággal sújtható.
Azonosítás és biztonság
Minden számlálóbiztosnak lesz egy plasztik kártyája, ezen szerepel majd a számlálóbiztos neve, és a hozzá tartozó, egyedi azonosító sorszám is. A számlálóbiztosok a személyazonosságukat fényképes igazolvánnyal, például a személyi igazolványukkal vagy az útlevelükkel igazolják.
A számlálóbiztosok az aktuális járványügyi előírásokat betartva végzik majd a munkájukat. Amennyiben működésük ideje alatt a maszk viselése zárt térben kötelező lenne, úgy természetesen a számlálóbiztosok is ennek megfelelően járnak el, ha nem, akkor mindenki saját belátása szerint dönt a maszkviselésről.
Díjazás
A kitöltött kérdőívekért, a címek ellenőrzéséért, szükség esetén pontosításáért is meghatározott összeget kapnak a számlálóbiztosok. A díjtételeket a 362/2020-as számú kormányrendelet melléklete tartalmazza. Az, hogy mennyit kereshet ezzel a munkával egy számlálóbiztos a körzet méretétől, az abban található címek számától is függ.
Történet
A történelem során minden fejlett államszervezet igyekezett információt gyűjteni a saját erejéről és a teherviselő képességéről. A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálás 1665-ben a mai Kanada területén, Québecben, Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban volt. Mindkét adatfelvétel megfelelt a modern népszámlálások feltételeinek: egy időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott, teljes körű összeírás volt, azaz az adott terület minden egyes személyére kiterjedt.
Magyarországon a hivatalos statisztikai szolgálat 1867-ben, a Kiegyezés idején jött létre. Az új szervezet egyik első, és egyben igen jelentős feladata volt az 1869. évi első népszámlálás, ami magában foglalta a lakások és a haszonállatok számbavételét is.
Míg a népszámlálások során vizsgált témakörök évtizedről évtizedre keveset változtak (ez teszi lehetővé az adatok összehasonlíthatóságát hosszabb időtávon), az adatfelvételi és feldolgozási módszerek folyamatosan megújulnak, alkalmazkodva a változó feltételekhez és technikai lehetőségekhez. Az 1960-as népszámlálás volt például az első, amely – a teljesség biztosítása érdekében – utca- és házszámjegyzék összeállításával valósult meg. Az 1970-es cenzus alkalmával ezt a jegyzéket lakásszintig bővítették, teljes körű térképállomány készült. Az 1990-es népszámlálást az állami népességnyilvántartó rendszer segítette, míg a 2011-es volt az első olyan cenzus, amelynél már lehetőség volt a kérdőívek internetes kitöltésére – a rendelkezésre álló két hét alatt a lakcímek 19 százalékáról érkeztek be ezen a módon a kérdőívek.