Keménylombos fából bruttó 30 ezer, lágylombosból és fenyőből pedig 19-19 ezer forintért vásárolható erdei köbméterenként az állami erdőgazdaságoknál tüzelő – tette közzé vasárnap az agrártárca. A mostani télre háztartásonként legfeljebb 10 köbméter vehető ezen az áron. A tüzelő hengeres kiszerelésű, de akár több részletben is rendelhető. A hatósági árra magyar lakcímkártya jogosít, ahonnan feljegyzik az ellátott háztartás címét. Az igénylők egy, a településükhöz közeli, pontosan meghatározott erdőgazdaságtól vásárolhatnak, a területre jellemző fajösszetétel szerinti választékból. A megrendelés és a fizetés az illetékes erdőgazdaság különböző értékesítési pontjain történik. Az átvétel helyét és módját az eladó határozza meg. A hatósági ár a szállítás és a feldolgozás árát nem tartalmazza. Ezekről a vevőnek kell gondoskodnia. A kedvezményes mennyiségbe beleszámít az állami erdőgazdaságoknál idén május 1. után vásárolt tűzifa is. Rászorulóknak továbbra is biztosítják a rőzsegyűjtés lehetőségét.
Fél évvel hosszabbodik a kamatstop
Mint arról több cikkünkben megemlékeztünk, a kamatstop december 31-én járna le. Az időközben emelkedő kamatok miatt már a jegybank is a most még a védelmet élvező változó kamatozású hitelek törlesztőrészletének akár 50 százalékos ugrására figyelmeztetett. A rezsiárak emelkedésével együtt ez sok családnak okozhatott volna teljesíthetetlen feltételeket. Gulyás Gergely szerint ugyan még nem döntöttek arról, hogy mi lesz a jövő évtől a kamatsoppal, ám a miniszter szerint a kormány szándéka és várható döntése is az lesz, hogy legalább fél évvel meghosszabbítják azt.
A kormány december 31-ig meghosszabbítja az élelmiszerár-stopot és a 480 forintos üzemanyagár-sapka hatályát – jelentette be a - szokás szerint rendkívüli, szombati - kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. A döntés kapcsán a szintén jelen lévő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter– megtévesztően – úgy fogalmazott, mintha csak a lakosságnak biztosítanák a lehetőséget, pedig agrárvállalkozók is élhetnek vele. (Iparági pletykák szerint a mostani intézkedés előkészítéseként a kormánykulisszák mögött felmerült a mezőgazdasági gépek jogosultságának megszüntetése, amiként a magánautósok havi 140 literes korlátjának beállítása is. Ez azonban lekerülhetett a napirendről.)
A döntés előtt a „márkás”, vagyis „színes”, illetve a kis, vagyis „fehér” kutak érdekképviseletei jelezték a tavaly november 15-e óta érvényes, 480-as üzemanyagár-sapka megszüntetésének igényét. Érvelésük szerint az intézkedés jelentős anyagi károkat okozott az ágazatnak és a hatósági áras termékek iránti, túlzott kereslet ellátási fennakadásokhoz vezetett. A kis magánkutak üzemeltetőit ráadásul az ársapka, illetve a nagykereskedelmet végző Mol egyes döntései egyenesen a csőd szélére sodorják. Gulyás Gergely kapcsolódó újságírói kérdésre, nem tagadva az ársapka és a tankolási zavarok kapcsolatát, úgy fogalmazott: az ellátási nehézségek ellenére alapvetően mindenki hozzájut a szükséges benzinhez és gázolajhoz, amit vállalható áldozatnak ítéltek annak fejében, hogy a jogosultak változatlanul csökkentett áron tankolhassanak. (Gulyás Gergely azt állította, hogy ehelyett 800 forintos piaci árat kellene fizetni, miközben a Holtankoljak.hu adatai szerint a hatósági árra nem jogosultak jelenleg átlag 635, illetve 753 forintért vásárolhatnak benzint és gázolajat. A kancelláriaminiszter azt is megtévesztő módon mutatta be, mintha Európában nálunk lenne a legolcsóbb az üzemanyag. Ehhez képest ez csak az Unión belül és a benzinre igaz. Az EU nyilvántartása szerint a lengyel és máltai gázolajár is alacsonyabb. A tényleges Európa 42 államában a Cargopedia.hu szintén euró-alapú adatbázisa alapján a benzin négy, a gázolaj pedig három államban is olcsóbb.)
Kapcsolódó hír, hogy a Mol az idén hozzá szerződött, jellemzően kis, magánkutas kiskereskedelmi vevőköre számára az eddig is folyamatos csökkentés után mától az eddigi 35, illetve 50 százalékról immár a korábban igényelt mérték negyedére csökkentette a kiadható benzin és gázolaj mennyiségét. Azt az értesülésünket, hogy a saját hálózata, illetve a „színes” kutak számára egyszersmind növelték a szintet, az olajcégnél megkeresésünkre nem erősítették meg. A Mol március eleje óta 258 új partnerrel, közöttük számos független benzinkúttal kötött nagykereskedelmi szerződést – írták. E kör azelőtt nem a Moltól szerezte be az üzemanyagot. A jelenlegi, 25 százalékos korlátozások csak az új partnerekre vonatkoznak, akikkel a kieső behozatal miatt idén bővült ügyfélkörük. A Molnak, az országos ellátásbiztonsági szempontokat és az ügyféligényeket egyszerre mérlegelve, az a célja, hogy mindenkinek jusson üzemanyag – fogalmaztak.
A kis cégeknek fizetik a rezsidrágulás felét
A kormány október 1-től decemberig a forgalmuk több mint 3 százalékát energiára költő, teáor-besorolás szerint feldolgozóipari, vagy az árbevételük legalább felét eme ágazatból nyerő kis- és középvállalkozások tavalytól számított rezsidrágulásának felét kifizeti – jelentette be a –– kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Emellett 2023 végéig a Széchenyikártya-programban vállalt energiahatékonysági beruházásaik önerejének 15 százalékát is állják. A feltételeket vállaló cégek az időszak végéig nem bocsáthatják el dolgozóik több mint tizedét.
A miniszter arra is kitért, hogy a kormány két másik programot - egy gyármentő programot és egy új munkahelyvédelmi akciótervet - is megtárgyalt, de ezekről még nem döntött, a következő hetekben fogja kialakítani ezeknek a keretrendszerét.
A gyármentő programban nagy energiaigényű iparvállalatoknak, gyáraknak az energiahatékonysági beruházásait fogják támogatni. Itt már nincsen működési költségtámogatás, csak beruházási támogatás, azaz ha saját pénzből vagy hitelből egy cég meg akarja ezt valósítani, akkor ebben segítenek - részletezte.
Az új munkahelyvédelmi akcióterv elindítását a miniszter azzal indokolta: azt látják, hogy a következő hónapokban néhány szektorban, ahol az energiaintenzitás különösen magas, az energiaárak elszabadulása miatt a vállalatok olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek, a munkaerő csökkentésével válaszolhatnak rá. Leszögezte: a munkahelyeket meg kell őrizni, ezért nagyon fontosnak tartja a kormány az akcióterv elindítását.
Mintegy tízezer potenciális érintettje lehet a kkv-kat érintő programnak. Mivel ezen cégeknek egyéb likviditási problémáik is adódhatnak, például a magasabb bérek kigazdálkodása miatt, a programot három hónap után értékelni fogja a kormány és dönt az esetleges folytatásáról - közölte a miniszter.
Elmondta: 116 energiaintenzív szektort azonosítottak, és a kkv-knak szánt programmal ezeket célozzák meg, mert azt nem tartják hatékonynak, hogy mindenki nyakló nélkül kapjon pénzt. Az a lényeg, hogy a kkv-k az energiaválság után is életképesek és versenyképesek maradjanak, és megvédjék a munkahelyeket - mondta.
