Valószínűleg zenét hallgatva, gyakorlatilag tudomást sem véve a külvilágról lépett a HÉV elé egy 16 éves fiatal Pomázon. Az eset még csütörtökön történt, a rendőrség most számolt be a részletekről. A gázolás szemtanúi egybehangzóan azt állítják, hogy a fiatal lehajtott fejjel, fülében fülhallgatóval közelítette meg az átjárót. A HÉV vezetője hiába vészfékezett és sípolt, a fiú nem reagált. A diákot életveszélyes állapotban szállították kórházba, koponya- és hasi sérüléseket szenvedett, emellett több csontja is eltörött.
17 éves fiatalt gázolt el a HÉV PomázonHazánkban még nem készült olyan átfogó kutatás, amely kifejezetten azt vizsgálta volna, milyen hatással van a baleseti statisztikákra a figyelmetlenség, amit a mobiltelefon használata vagy a zenehallgatás okoz. A szakirodalom „nemfigyelési vakságnak” nevezi azt a jelenséget, amikor egy új inger hatására a figyelmünk fókusza megváltozik, így minden más inger gátlás alá kerül. A nemfigyelési vakságnak két típusát különböztetik meg: az észlelési vakság esetében egy nyilvánvaló ingert hagyunk figyelmen kívül, mert éppen másra figyelünk, míg a változásvakságkor egy vizuális változást hagyunk figyelmen kívül ugyanebből az okból.
Pausz Ferenc közlekedési szakértő lapunknak elmondta: az utóbbi időben valóban megszaporodtak a vasúti és HÉV-átjáróban történt balesetek, de az is tény, hogy mivel ezek jellemzően halálos vagy súlyos sérüléseket okoznak, nagyobb publicitást is kapnak. Több kutatás is bizonyítja, hogy a mobiltelefon-használat elvonja a figyelmet arról, amit éppen csinálunk, de ugyanilyen hatása van a zenehallgatásnak vagy akár csak egy beszélgetésnek is. A KRESZ éppen ezért tiltja az autókban és a kerékpárokon a kézben tartott mobil használatát a vezetőnek, azonban Pausz Ferenc szerint irreális lenne ezt kiterjeszteni a gyalogosokra is, ennek az ellenőrzése és betartatása nem életszerű. Ugyanakkor a KRESZ előírja, hogy a vasúti átjárón való áthaladás előtt meg kell győződnünk az áthaladás biztonságosságáról, hogy nem közeledik-e vasúti jármű – így a csütörtökön balesetet szenvedett diák ellen szabálysértési eljárást indítanak.
Egy 2020-ban a 18-59 éves, okostelefonnal rendelkező lakosság körében, több mint 1100 ember megkérdezésével végzett hazai kutatás szerint gyaloglás közben szinte mindenki használja a mobiltelefonját, a leggyakrabban beszélgetésre, zenehallgatásra és csetelésre. A megkérdezettek 74 százaléka teszi el a mobiltelefonját arra az időre, amíg gyalogosként átkel a zebrán. A nők és a fiatalabb korosztályba tartozók jellemzően óvatosabbak, és a nem Budapesten élőket is fokozottabb odafigyelés jellemzi.
Miközben a megkérdezettek csaknem 80 százaléka tartja veszélyesnek a mobiltelefon használatát kerékpározás vagy rollerezés közben, 25 százalékuk vallotta be, hogy ez előfordult már vele; 10,5 százalékuk rendszeresen használja a mobiltelefonját, a 20-29 éves korosztályban ez az arány 13 százalék. A telefonhasználat az esetek kétharmadában beszélgetést jelent. Headsetet csak minden második ember használ. A telefonálás mellett a zenehallgatás és a navigáció használata gyakori még kerékpározás és rollerezés közben. Kiugró veszélyforrást jelent az üzenetváltás: ez a tevékenység a megkérdezettek mintegy ötödére jellemző közlekedés közben, és az átlagosnál gyakrabban fordul elő a nők, valamint a fiatalok körében.
A megkérdezettek 45 százalékának legalább egy olyan ismerőse is van, aki szokta használni az okostelefonját, miközben részt vesz a forgalomban. Az emberek több mint 85 százaléka szerint valamennyire veszélyes jelenségről van szó. Ez azt jelzi, hogy ugyan tudják, hogy nem kellene, mégis használják ezeket az eszközöket, mondhatni, fittyet hánynak a biztonságra.
A KSH adatai szerint hazánkban a gyalogosgázolások többsége még mindig azért következik be, mert az autósok nem adják meg az elsőbbséget, és ez a világ többi országára is igaz. Ennek ellenére több nagyvárosban hoztak már intézkedéseket annak érdekében, hogy körültekintőbb közlekedésre ösztönözzék a gyalogosokat. Szöulban 2016-ban elkezdtek olyan jelzéseket felfesteni a járdákra, amelyek arra figyelmeztetik a mobiltelefonjukba mélyedő, a föld felé néző embereket, hogy hamarosan egy kereszteződéshez vagy egyéb veszélyes útszakaszhoz érnek. Több európai városban, például a németországi Augsburgban, Kölnben és a hollandiai Bodegravenben a járdába építették be a jelzőlámpákat, így azok is észreveszik, akik éppen lefelé néznek. Lengyelországban és Ausztriában pedig a járdára vetítik a közlekedési lámpák fényét. A belga Antwerpen belvárosában külön sávot festettek fel a séta közben sms-t vagy okostelefonon más szöveges üzeneteket író gyalogosok számára.
