A magyar lakosság 53 százaléka tart attól, hogy a háború miatt nagy mértékben tovább drágul a gáz - derül ki a Publicus Intézet által lapunk felkérésére készített, augusztus végi, a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív, ezer fős közvélemény-kutatásából.
További 19 százalék kisebb mértékű, 13 százalék pedig „változó” rezsiemelkedésre számít. Pusztán a megkérdezettek 13 százaléka nem vár folytatódó drágulást. Nemek szerinti felosztásban szembetűnő, hogy míg a nők 62, addig a férfiaknak csak 42 százaléka látja ilyen sötéten a rezsijövőt. A életkor előrehaladtával a lakosság egyre borúlátóbb, amit az is alátámaszt, hogy gazdasági aktivitás szerint szintén a nyugdíjasok tartanak a leginkább – 65 százalékban - a jelentős gázáremeléstől.
Az orosz energiazár veszélye szempontjából nagyfokú aggodalomra ad okot, hogy – legalábbis a körkérdés tanúsága szerint - a munkaerőpiacon dolgozó magyar lakosság 70 százaléka földgázzal fűt. 19 százalék hagyományos tüzelőanyagot, például fát vagy szenet használ. 3-3 százalék napelem nélküli árammal, illetve nagyrészt megújuló energiával melegíti otthonát. Épülettípusok szerint a leginkább, 84 százalékban a társasházi tulajdonosok függnek a földgáztól. De az arány még a panellakók esetében is 75 százalék. (Utóbbi esetben a válasz nyilván gázalapú távhőt fed.) De még a kertes házak kétharmadát is földgázzal fűtik, miközben ilyen épületfajta esetén a legkönnyebb átállni más fűtőanyagra. Településtípus szerint Budapesten a földgáz aránya 80, városokban 72, megyeszékhelyeken 70, de még a községekben is 63 százalék. Az életkor alapján szintén egyértelmű: minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy földgázzal fűt. A fiatalok körében kiugróan népszerű, 9 százalék az áramalapú fűtés aránya.
A Publicus-felmérés azt a kormányzati alapérvet is megdönteni látszik, miszerint az augusztus 1-je óta érvényes lakossági energiarezsi-emelés csak a társadalom negyedét érintené. A múlt hónapban a megkérdezettek 43 százaléka vélte úgy, hogy esetében a gáz-, vagy az áramfogyasztás túllépi a megemelt tarifa határértékét. Igaz, ez az arány az intézkedés előtt, júliusban még 56 százalékot tett ki. A rezsiugrástól leginkább – 50 százalékban - a kertes-, legkevésbé – 22 százalékban – pedig a társasházak lakói tartanak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a többség a megemelt rezsi fogyasztási határának kis mértékű túllépésére számít. Politikai rokonszenv szerinti bontásban a legkisebb gázáremelkedéstől – kevésbé totógyilkos módon - a Fidesz-KDNP hívei tartanak. Furamód ugyanakkor a leginkább a bizonytalanok borúlátók. Úgyszintén meglepő lehet, hogy gazdasági tevékenység szerinti felosztásban főképp – 59 százalékban - a nyugdíjasok várnak kisebb villamosenergia-drágulást, míg a legkevésbé – 41 százalékban - a többi nem dolgozó.
Azok körében, akik megemelt rezsifizetésre számítanak, valamivel több mint kétharmad kisebb, illetve 27 százalék nagyobb nehézségekre számít a megemelt rezsi kifizetésében. Furamód a leginkább az ellenzéki szavazók derűlátók: körükben 77 százalék számít kisebb és 21 százalék nagyobb teheremelkedésre. A Fidesz-KDNP hívei közül ugyanakkor már 37 százalék tart jelentősebb számlaugrástól.
A válaszolók 41 százaléka olyan, részben felújított házban lakik, amelyen azért még jelentős energiatakarékossági átalakítások hajthatók végre. 35 százalék hőszigetelt lakásban él, jól szigetelt nyílászárókkal és korszerű, energiatakarékos fűtéssel. A lakosság 21 százalékának ingatlana kifejezetten rossz szigetelésű, nagy energiaveszteségű.
A megkérdezettek 48 százaléka csak nagyon kis mértékű további energiahatékonysági lépések megtételére érzi képesnek magát. 44 százaléknak nincsenek további ötletei, mert már eddig is spóroltak, ahol lehetett. A lakosság mindössze hat százaléka nyilatkozott úgy, hogy készek további, jelentős takarékossági lépésekre. E tekintetben az életkor és a gazdasági tevékenység szerinti bontás jelentős elmozdulásokat nem mutat, bár nagy horderejű megtakarítási terveket leginkább – 9 százalékban - a gazdaságilag aktív, 30-44 éves korosztály sző. Mindazonáltal a megkérdezettek túlnyomó többsége, 72 százaléka a rezsinövelés miatt nem is tervez az ingatlanon fogyasztáscsökkentő beruházást. 16 százalék már eljátszott a gondolattal és mindössze tizedük esetében zajlott vagy zajlik ilyen átalakítás. A részletes felosztás szerint e tekintetben a legeltökéltebbek a gazdaságilag aktív, családi házban lakó férfiak. Azok közül, akik nem terveznek ilyen beruházást, 54 százalék a pénzhiányra hivatkozott, 38 százalék pedig nem is érzi ilyen lépés szükségét. Előbbi érv leginkább a kertes házban lakó nőkre, utóbbi pedig a panelban lakó férfiakra jellemző.
Távhőtrükkre készül a kormány: ugyanannyiért „kevesebb” meleget adnaBár az Orbán-kormány szavakban kiáll az energiatakarékosság mellett, 12 év alatt egyetlen érdemi lakossági támogatási programot sem indított