Bár az Orbán-kormány gyakran hangoztatja az energiatakarékosság fontosságát, szakértők felhívják a figyelmet, hogy kormányzásuk eddigi 12 éve alatt ennek jegyében egyetlen érdemi, vissza nem térítendő, lakossági támogatási programot sem indítottak.
A 2010-es választási győzelmüket követő néhány évben még az azt megelőző, szociálliberális kabinetek alatt megítélt panelszigetelési támogatásokat igyekeztek saját sikerükként felmutatni. 2015-ben, amikor az új uniós költségvetés jegyében az EU mintegy százmilliárd forintos támogatást ígért a magyar lakások leszigetelésére, a kormány az összeget inkább középületek felújítására fordította.
Lázár János akkori kancelláriaminiszter nem tartotta szerencsésnek e célra a lakosságnak „ingyenpénzt osztani”. Bár a 2020-ban elfogadott új energiastratégia előzetes változata még részletes lakásfelújítási útitervet tartalmazott, ez a hivatalos változatból már kikerült. Ez idő alatt a lakosság körében kisebb, legfeljebb néhány milliárd forintos keretű, energetikai pályázatok indultak. Ezek közé tartoztak különböző háztartásigép- és fűtéscsereprogramok, de 2016-tól – néhány távhőmérési támogatás kivételével - ezek is kifutottak. Igaz, a tavaly év végén és idén év elején futó lakossági napelemprogramhoz kapcsoltak egy nyílászáró-szigetelési lehetőséget is. Vonatkozó felvetésekre a kormány például a családi otthonteremtési vagy a lakásfelújítási támogatást említi. Szakértők ugyanakkor ezek kapcsán arra figyelmeztettek, hogy kifejezett energiahatékonysági szemlélet nélkül a beruházás a tulajdonosoknak csalódást és jelentős anyagi többletterheket okozhat, nem számolható el energiahatékonysági intézkedésként, további évtizedekre betonozhat be rossz megoldásokat, sőt akár még növelheti is az energiarendszer terhelését.
A lakosságnak kevés az EKR
A 2021-től érvényes Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében egyelőre a legkönnyebben megvalósítható, gyors megtérülésű, fajlagosan leggazdaságosabb, főként ipari fejlesztések valósulnak meg – állapítja meg nemrég megjelent értékelésében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. A magasabb fajlagos költségek miatt kevéssé irányulnak beruházások a közintézményi és a lakossági körbe. Így a lakossági fejlesztések előmozdítása érdekében többletbónuszt javasolnak. Ugyanakkor az energiaáremelkedés lerövidíti a megtérülési időt, ami ösztönözheti a beruházásokat. A MEHI több pontosítást is indítványoz. Így például Felújítási Alapot javasolnak annak érdekében, hogy az EKR-járulékbevételeket kizárólag az energiaszegénység elleni küzdelemre lehessen fordítani. Szintén javasolják, hogy az érintett vállalkozások a rájuk rótt beruházások csak egy részét válthassák ki járulékkal. Emellett az ügyvitel egyszerűsítését és az energiaszegénység elleni hatékonyabb küzdelmet is indítványoznak.
Bár az Orbán-kormány váltig tagadta, hogy az energiatakarékosság ügyét a szőnyeg alá söpörnék, a 2021-2022-es választási kampány során, mondhatni, kibújt a szög a zsákból. A Fidesz-propaganda, élén Orbán Viktorral, kampányuk egyik fő elemévé tette Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnökjelölt energiahatékonysággal kapcsolatos – szakmailag átgondolt – megjegyzéseinek elferdítését és kifigurázását. Így neki tulajdonították azt a kijelentést, hogy az emberek mosakodjanak kevesebbet, vagy üljenek át kisebb autóba. Orbán Viktornak az energiahatékonysági felvetések hallatán, saját, a közrádiónak adott nyilatkozata szerint szinte „anyázni” támadt kedve. Egy tavaly év végi sajtótájékoztatón pedig vonatkozó kérdésre úgy nyilatkozott: „Én azt gondoltam, hogy a kormányzás arról szól, hogy jót tegyünk az emberekkel. De az, hogy (…) üljenek kisebb autóba, meg mosakodjanak kevesebbet, (…) az én koordináta-rendszeremben ez nincs (…). Tehát nem értem, mi történik, megmondom őszintén.” Az úgymond „baloldali” energiahatékonysági javaslatokat a különböző médiafelületeken beosztottjai, így az immár rezsikormánybiztossá kinevezett Németh Szilárd vagy épp Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is szapulták. Egész idén július közepéig, amikor a kormány egy „hétpontos energetikai veszélyhelyzeti tervbe” rejtve meghirdette, hogy augusztus 1-től az „átlag feletti” lakossági áram- és gázfogyasztás tarifáját két-, illetve hétszeresére emelik. Azóta már az összes kormány- és párttisztviselő energiatakarékosságra hív. Orbán Viktor egész odáig ment, hogy „aki átlag fölött fogyaszt, keressen annyit, hogy ki tudja fizetni a számlákat”.
A jelek szerint a kabinet egy csapásra a tarifaemelésen keresztüli – amúgy eredendően liberális – energiahatékonyság hívévé vált. Így legutóbb negyedével visszametszették saját intézményeik gázvásárlásait, irodáikban télre legfeljebb 18 Celsius-fokot engedélyezve. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nemrég egy kormányinfón maga említette fel azt a tényt, hogy szakszerű felújítással a lakás fogyasztása akár meg is felezhető. Persze azt nem ismerte be, hogy ha az elmúlt évtizedek során, módszeresen leszigetelték volna a hazai épületeket-lakásokat, akkor most talán egyáltalán nem kellene tartanunk Moszkva gázstopjától. Mindazonáltal az érdemi energiahatékonysági támogatások ügyéhez a kabinet változatlanul félszívvel áll. Lapunk július végi kérdésére Gulyás Gergely elismerte, hogy dolgoznak ilyen programokon. Ugyanakkor konkrétumként eddig csak egy splitklíma- és egy kamattámogatás lehetőségét vetette fel. A háztartási gépek cseréjét pedig szerinte „a piac megoldja”. A téma kapcsán visszatérően hangsúlyozta, hogy az átlagfogyasztás alatti, rezsicsökkentett tarifán keresztül számításai szerint az állam jelenleg minden háztartást havi 150 ezer forinttal támogat. Igaz, "az észszerűség keretein belüli" fogyasztásra is felhívott. A kormány legalább 30 százalékos energiamegtakarítást célzó, átfogó épületfelújítási támogatási programot tervez a lakosság és a cégek számára – jelentette be a Pénzcentrum tudósítása szerint a Magyar Energiahatékonysági Intézet szerdai, Kiút a rezsiválságból: vágyak és lehetőségek elnevezésű konferenciáján Horváth Viktor, a Technológiai és Ipari Minisztérium illetékes főosztályvezetője.
Az építtetők nemrég 2024-ig, vagyis további két évig haladékot kaptak a kormánytól az új épületek úgynevezett közel nulla energiaigényének teljesítésére – hívja fel a figyelmet Kurucz Regina és Jámbor Attila az Építési Jog elnevezésű oldalon megjelent elemzése. Ez azt jelenti, hogy az új épületeknek változatlanul nem kell megfelelniük a legkorszerűbb energiahatékonysági intézkedéseknek. Pedig az érintettek 2014 óta tudhatták, hogy 2021-től már csak úgynevezett „közel nulla energiaigényű” épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt. Miközben takarékos épületek létesítése mindenki érdeke lenne - írják. Egy augusztus közepi, számos egyéb szabályt módosító rendelet egy eldugott sorában a kormány a kapcsolódó, 2016-os rendelet határidő-értékét 2022-ről 2024-re módosította. Ez immár 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból korszerűtlenebb, „költségoptimalizált” lakóházak és egyéb épületek használatbavételét. A változásnak örülhetnek azok a tulajdonosok, akik nem a közel nulla energetikai követelménynek megfelelően építkeztek. Így a megemelkedett költségek mellett valószínűleg több beruházás is elkészülhet.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010-es európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egy 2014-es belügyminiszteri rendelet több lépcsőben szigorított az új épületek hőátbocsátási és energiahatékonysági követelményein. Ennek megfelelően 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphatott volna használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától vagy az építési engedély iránti kérelem beadásának időpontjától. Az építtetők így több mint nyolc évet kaptak a felkészülésre. Sajnálatos módon – állapítják meg a szerzők - még legutóbb is születtek ezt figyelmen kívül hagyó épülettervek. Akadtak olyan beruházások, amelyek az engedély kiadása vagy az egyszerű bejelentés időpontjában megfeleltek ugyan az energetikai követelménynek, de 2020-ig nem sikerült megszerezni a használatbavételi döntést. A közel nulla energiaigényű (kne) épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek először 2021. január 6-tól kaptak fél év haladékot. 2021 márciusban aztán a határnapot 2022. június 30-ig eltolták. Sok lakóépület esetében valószínűleg nyolc év sem volt elegendő az energiahatékonysági követelmények teljesítésére. Ezért a jogalkotó további haladékot adott az egyszerű bejelentéssel épített lakóházak használatbavételére. Pedig az egyszerű bejelentés 2016. évi bevezetésekor már két éve ismert volt a kne-követelmény. A szerzők szerint inkább a kivételeket kellett volna kezelni, semmint az összes beruházás esetén engedni.
A jogalkotó választhatta volna, hogy az egyszerű bejelentéses lakóépületeknél engedményt ad, de az építési engedélyhez kötött épületek esetében megtartja a korábbi, egyébként is meghosszabbított határidőt. Így most korszerűtlen lakóparkok és ipari épületek is kaphatnak használatbavételi engedélyt. Pedig a folyamatosan dráguló energia mellett az építtetők már rövid távon bánhatják, ha korszerűtlenebb épületet létesítenek. Ezért tanácsos az építés mellett a várható üzemeltetés költségeit is összehasonlítani. A szerzők szerint abba is érdemes belegondolni, hogy a kne-követelmény is csak a szén-dioxid-kibocsátás-mentesség előtti egy állomás. Minél tovább halogatjuk a következő lépést, annál inkább kitoltjuk az élhetőbb környezetünk számára fontos végcél elérését – fogalmaz Kurucz Regina és Jámbor Attila.
