„Ecsettel való káromkodás.” Illetve: „…a freskók páratlanul szépek és velük és általuk műkincs lett a jászszentandrási templom.” Kár volna tagadni, két merőben ellentétes vélemény 1933-ból, a jászszentandrási Szent Kereszt felmagasztalása templom felszentelésének évéből, amelyek a Katholikus Élet, illetve Az Est című lapokban jelentek meg. Míg előbbi álláspont P. Oberten Odilo ferences szerzetes nevéhez fűződik, addig Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatója enyhén szólva nem értett vele egyet.
De mi volt az oka annak, hogy – elsősorban – egyes vallási vezetők között visszatetszést váltott ki Aba-Novák Vilmos ezzel az alkotásával? – Minden, de minden magyarországi római katolikus templomnak van egy egységes stílusa és az pedig a barokk. Aztán jött egy művész (Aba-Novák Vilmos – a szerk.), aki többek között majmokat, őserdőt festett egy templomba. Még levelet is írtak a pápának (XI. Piusnak – a szerk.) azzal a céllal, hogy meszeltesse le a freskókat. Ő viszont állítólag azt válaszolta: örül, hogy van ilyen a világon – világít rá szemléletesen Nagy Tamás – mások mellett – rajztanár, képzőművész és fotográfus, mennyire egyedi a római katolikus egyházi épületek körében a jászszentandrási.
S hogy miként került kapcsolatba épp ezzel a kis jászsági faluval Aba-Novák Vilmos? Chiovini Ferencen keresztül. A fennállása 120. évfordulóját idén ünneplő Szolnoki Művésztelep egykori művésze miután gyorsan felmérte, a rendelkezésre álló néhány hónapos időtartam biztosan nem lesz elegendő arra, hogy egyedül megvalósítsa a munkálatokat, megkérte egykori szolnoki pályatársát, csatlakozzon hozzá. A feladatokat pedig úgy osztották el egymás között, hogy a történelmi témákat és a jász motívumokat Chiovini Ferenc alkotja meg, az egyházi témákat pedig Aba-Novák Vilmos hozza létre. A többi pedig már történelem, pontosabban művészettörténet…
De mégis miben különleges ez a helyszín? Akik ismerik Aba-Novák Vilmos ábrázolásmódját, talán kevéssé fognak rácsodálkozni a templom egészen egyedi hangulatára – mindenki másnak azonban alig lehet kellően szemléletesen visszaadni annak különlegességét. Már a belépéskor rácsodálkozhatunk a diadalív harsányságára, monumentalitására és részletgazdagságára.
A legnagyobb döbbenetet, illetve felháborodást azonban az Utolsó ítélet című freskó okozta az elmúlt közel kilenc évtized során. Legalábbis merőben szokatlan, hogy egy templomba belépve szinte rögtön a tisztítótűzben égő embereket megörökítő alkotást pillanthatjuk meg. Ráadásképpen bebizonyosodott, bizonyos arcképek nem véletlenül őrződnek meg az örökkévalóságnak. – Ott van például Terenyi Pista bácsi, aki akkoriban zöldség-, illetve tojáskereskedő volt. Állítólag mivel Aba-Novák Vilmos a tojássárgáját használta alapanyagként, hozzá fordultak. Ő azonban a legenda szerint egyházellenes volt, ezért csak ennyivel intézte el a kérést: „Ezeknek a mocskoknak az elkészítéséhez egy tojást sem vagyok hajlandó adni” – avatott be az 1933-as freskófestés rejtelmeibe Nagy Tamás, a templom kántora. Büntetésül a purgatórium tüzében talált neki helyet Aba-Novák…
S ami a festőművész senki máséval össze nem hasonlítható emberábrázolását illeti, a következő magyarázatot kaptuk a kántortól: – A nagy szemre azt mondta, az az ő védjegye. A barna bőrszínt pedig azzal magyarázta, hogy a bibliai jelenetek a Közel-Keleten játszódnak, ahol mindig süt a nap és ezáltal barnább az emberek bőre. – Pofonegyszerű, nemdebár?
Magyarországon egészen szokatlan módon magát Istent is megörökítette Aba-Novák. Érdekli, milyen külső jegyeket kapott? Tudni szeretné, milyen állatok találhatók az Édenkertben? Hová illesztette be a saját arcképét a festő? Vagy egyszerűen látni szeretné Magyarország egyik leginkább egyedülálló falfestményekkel rendelkező templomát? Ha a fenti kérdések valamelyikére igen a válasz, ne hagyja ki az élményt!
Infó
Szent Kereszt felmagasztalása templom. Jászszentandrás, Rákóczi út 86.
Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján (Nagy Tamás: 20/337-89-89)
