Csütörtök este adták át az anti-Nobel-díjként elhíresült Ignobel-díjakat Amerikában. A bizottság 32. alkalommal, tíz kategóriában ítélte oda az elismeréseket olyan kutatásokért, amelyek első hallásra általában megnevettetik az embert, de aztán sokszor kiderül, hogy tulajdonképpen fontos és hasznos eredményeket produkálnak. A díjakat az Annals of Improbable Research humormagazin ítéli oda, és az elmúlt két évhez hasonlóan idén is online zajlott a ceremónia. Az elismeréseket a hagyományoknak megfelelően Nobel-díjas tudósok adták át virtuálisan.
A biztonságtechnikai IgNobelt egy svéd mérnök, Magnus Gens kapta, aki ütközési tesztekben azt vizsgálta, miképpen lehetne biztonságosabbá tenni az autókat, ha rénszarvassal ütköznek. Svédországban évente több ezerre tehető a jávorszarvassal történő ütközések száma, és évente legkevesebb tíz ember veszti életét ilyen balesetben. A tesztek során kiderült, hogy egy két tonnás autó nem lassul le annyira a 250-300 kg-os jávorszarvas elütésekor, hogy a légzsákok működésbe lépjenek, ez pedig életveszélyes az autóban ülőkre nézve.
Az alkalmazott kardiológia területén Eliska Prochazkova és Mariska Kret felfedezték, hogy a párok szívverése már az első találkozáskor szinkronizálódik. Ezt egyébként korábban már a csimpánzoknál is kimutatták, az eredmény 2012-ben IgNobelt ért Frans de Waalnak és Jennifer Pokornynak.
Az irodalmi díjat Eric Martínez és csapata nyerte el, akik azt vizsgálták, miért érthetetlenek a jogi dokumentumok az átlagemberek számára. Martínez agykutatóként és a Harvardon végzett jogászként arra jutott, hogy a precíz megfogalmazás elengedhetetlen a jogászok munkájához, de az ügyfélnek is érdeke, hogy mindent pontosan meghatározzanak.
A művészettörténet kategória díjazottjai Peter de Smet és Nicholas Hellmuth a „Multidiszciplináris megközelítés az ókori maja kerámiákon látható beöntéses jelenetekhez” című tanulmányért. A kutatáshoz de Smet nem volt rest saját magán kísérletezni, és arra jutott, hogy egy ötszázalékos alkoholtartalmú oldat ,,igen jól" felszívódik a beleken keresztül is. Kontrollcsoportnak szintén saját magát használta, ekkor szájon át vitte be az italt. Bár vannak rá bizonyítékok, hogy a maják dohányt és varázsgombát is fogyasztottak hasonló módon, a kutató ezeket nem próbálta ki.
Solimary García-Hernández és Glauco Machado a Biológiai IgNobel-díj elnyerése érdekében azt kutatta, hogy mi történik a skorpiókkal, ha elveszítik a farkukat. Rájöttek, hogy a rovarok a farkukkal együtt a végbélnyílásukat is elveszítik, ezért nem képesek székletet üríteni. A kutatás során kiderült, hogy a farkatlan skorpiók haladási sebességét nem befolyásolja a hiányosságuk, azonban a párkeresésben nem számít előnynek a fogyatékosságuk. Ám mivel hónapokig életben maradhat táplálék nélkül, valószínűleg képes szaporodni is, mielőtt éhen halna.
A fizikai IgNobelt Frank Fish és társai vehették át, ők azt vizsgálták, hogy miért hatékonyabb a kiskacsák számára, ha egymás mögött úsznak, az anyjukat követve, mintha csak összevissza, találomra úszkálnának. Megállapították, hogy a kacsák ösztönösen hajlamosak arra, hogy "meglovagolják az anyakacsa által keltett hullámokat", hogy jelentősen csökkentsék a légellenállást. Ezt a légellenállás-csökkenést a "hullámok átadásával" még a többi kiskacsának is tovább tudták adni. Az alakzatban úszkáló kiskacsák ezzel tudják csökkenteni az energiafelhasználást.
Az orvosi díjat Marcin Jasiński és munkatársai kapták, ők azt mutatták ki, hogy a fagylalt fogyasztása jó megelőző intézkedés a rákos betegek szájnyálkahártya-gyulladása ellen. Matsuzaki és társai arra próbáltak választ találni, hogyan használhatjuk a leghatékonyabban az ujjainkat egy gomb elforgatásakor. Arra a következtetésre jutottak, hogy minél nagyobb a gomb, annál több ujjra van szükség annak elforgatásához. Övék lett a mérnöki IgNobel. A békedíjat Junhui Wu csapatának ítélte a zsűri, ők egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely segít eldönteni a pletykálkodónak, hogy mikor mondjon igazat, és mikor érdemesebb hazudni. Alessandro Pluchino és kollégái matematikai modellt készítettek arra, hogy miért a legszerencsésebbek lesznek sikeresek, és miért nem a legtehetségesebbek. A közgazdasági IgNobel-díjat idén ők érdemelték ki.
