Míg pár évtizede a balett világa nagyban hasonlított a Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című filmjében bemutatott szertornászok életéhez, ma az ebben dolgozók többségének szívügye – mindegy hogy gyerek- vagy felnőttoktatásról, előadásról van szó – a résztvevők számára fizikailag és pszichésen is biztonságot adó légkör megteremtése. Fontosak a művészeti aspektusok, de első a diákok egészsége és épsége, beleértve a jövőjüket is. Ezért váltott ki heves érzelmi reakciókat mondataival a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter, aki most azon ironizál Facebook-oldalán, hogy ő lett „a táncszakma mumusa”.
A főigazgató az Origón megjelent, Édes Néném sorozata 230. levelében azt írta, a hazai táncképzés huzamosabb ideje képtelen évente 5-6 olyan profi balettművészt kiforogni magából, aki magyar, klasszikusban is erős és itthon képzeli el a karrierjét, ezzel indokolva, hogy az Operaház mint „a világ egyik extrém nagy intézménye” külföldi táncosokkal tölti fel balett társulatát. A sommás kritika, melyet a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) vezetői mellett a kevés hazai balettműhelyben áldozatos munkát végzők is magukra vehettek, méltánytalan és szakmaiatlan, gyökere pedig több éves konfliktusa nyúlik vissza. Persze Ókovács Szilveszter menedzserigazgatóként és operaénekesként akár érthetne is a tánchoz, de nem az ő dolga eldönteni, ki a jó táncos, milyen a jó társulat, ez Solymosi Tamás balettigazgató kompetenciája, mint ahogy a zenekarnak is van főzeneigazgatója.
Ókovács azonban azt is saját feladatának érzi, hogy kinevelje az utánpótlást, mert „ahol gyenge a vízhozam, másik kúttal is kell próbálkozni”, ezért hozta létre 2016-ban az Operaház mellett Magyar Nemzeti Balettintézet néven működő saját, fizetős képzését. A főigazgató fejében él valamiféle nemzetközi balett-sztenderd, amit szerinte a hazai képzés nem termel ki. Csakhogy nincs olyan norma, mint az autóknál a törésteszt, vagy egy művészi alkalmassági vizsga. Hogy mi lesz érték a színpadon, nem ennyire merev szempontrendszeren, nem is csupán a táncosok kvalitásain múlik, amire háttérbeszélgetéseinken többen kitértek.
Átlépte a Rubicont
A főigazgató hajlamos óvatlan kijelentésekre ragadtatni magát, melyekbe olykor belebonyolódik, emlékezzünk a köztévé által felvett jelenetre, mikor kiszólt a felújított intézmény átadóján Orbán Viktornak, hogy ő már elérte a 12 éves határt az Operaház élén, ami után már tényleg mindenkinek mennie kell, mire Lévai Anikó irritáltan, a miniszterelnök szarkasztikus mosollyal reagált. Most beleszállt egy balettvitába is, az Indexnek nyilatkozó Kiss János, az MTE alapítványának kuratóriumi elnöke szerint ezzel „átlépte a Rubicont”, súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozva a szakmának.
Hiányzó perspektíva
A főigazgató mintha a művészeti felsőoktatásban tanulók szemére is vetné, hogy nem érdekli őket már a klasszikus irány, mi több, nem itthon akarnak karriert csinálni. Ha nincs perspektíva, sem pályakép a fiatalok előtt, azt látják, hogy a hazájukban nem tudnak elhelyezkedni, mert a Magyar Nemzeti Balettben (és az országban működő, két kézen megszámlálható balett társulatban) nincs befogadókészség és felvevő-kapacitás, kevésbé lesz vonzó számukra ez az irány. Ezt megfordítva, ha nagyobb teret adnának nekik a magyar kulturális élet kulcsfontosságú intézményében, valószínűleg többen választanák, és még jobb táncosok is kinőhetnének a képzésből. Az inszinuáció célpontja, az MTE köznevelési intézmény, állami finanszírozással, etikai kódexszel, neves mesterekkel, nemzetközi elismertséggel. Lehet kritikával illetni, ám a tehetséges, de szegény gyerekek továbbra is ide fognak táncképzésre jelentkezni, nem a fizetős alternatív iskolába. Árokásás helyett inkább együttműködésre kellene törekedni az intézmények között, amivel nem csak a diákok, de a táncszerető közönség is jól járhatna.
Hivatkozás keringőre
Az MTE neves pedagógusai – köztük Kiss János, ifj. Harangozó Gyula, Bozsik Yvette, és számos mesterművész –, a kritikát nyílt levélben kérték ki maguknak. Kiss János, a Győri Balett Kossuth-díjas alapítótagja szerint Ókovács Szilveszter véleménynyilvánítása „kifejezetten ártalmas, romboló, sárba tiporja a táncszakma múltját, valamint az utánpótlás jelenét és jövőképét.” A maga részéről nem is kívánná folytatni a nyilvánosságban üzengetést, ámde Ókovács újfent pikírten reagált. „Az Operának el kell viselnie, hogy az MTE leamatőrözi a balettképzését, az MTE-nek pedig el kell viselnie, hogy megtört a monopóliuma egy civil kezdeményezéstől. Mi ütésállók vagyunk, és nem megyünk feljelenteni” – utalt arra, hogy Kiss levélben tájékoztatta Csák János kultúráért felelős minisztert a kialakult feszültségről. Még hozzátett nemi személyeskedést, egyet a Győri Balettnek is odaszúrva, és felidézve, hogy Kiss Jánost és Bozsik Yvette-et néhány éve az Operaház színpadára szerződtette egy közös szilveszteri keringőre. „Igyekszem így gondolni rájuk, nem pedig ennek a méltatlan és igaztalan levélnek az aláíróiként” – zárta sorait.
(Cikkünket folytatjuk, amennyiben az érintettek élni szeretnének a szakmai vitára általunk felajánlott lehetőséggel.)
Miért ez a felhördülés?
"Azért én válaszolok az efféle felmerült kérdésekre, mert szeretném a szakmai munkát végző vezetőtársaimat megóvni a támadásoktól" - írta lapunk megkeresésére Ókovács Szilveszter. "Nem szabad elvitatni egy operaház, értsd: egy munkáltató jogát attól, hogy megválogassa, kit vesz fel. Ahogy mi nem szólunk bele az MTE felvételijébe, ez kölcsönös kellene legyen, János egyik mondata márpedig arra utalt, hogy az OPERÁ-nak kötelessége lenne felvenni azt, aki ott végez. Fontos kérdés: akkor miért van a tavalyig Kiss János vezette Győri Balettben annyi külföldi táncos? Vagy a Székesfehérvár Balettben? Nem lehet, hogy mégis kevés művész végez? Miért ez a felhördülés, hogy az OPERA – egyébként hat éve – kisgyerekekkel foglalkozik táncképzés keretében? Nincs talán a világ valamennyi nagy balettegyüttese mellett saját iskola? Győrben véletlenül lett táncképzés?
Az elmúlt 9 évben 19 művészt vett fel az OPERA az MTE-ről. Nem nullát tehát. De akik 2022-ben végeztek, azokat 2012-ben iratták be oda: képtelen vád, hogy már akkor is az OPERA miatt volt olyan kevés jelentkező, akikből végül aztán összesen 5 végzős maradt. (13 növendék diplomázott, közülük 5 magyar.) Ez az, amiről beszélek, hogy tehát kevés a magyar táncszakma minőségi ellátásához. Tehát nem az MTE „rossz”, ilyet sose állítottam, és épp az ellenkezőjét gondolom. Viszont mennyiségben bizonyosan gondok vannak, és ez a merítés problémájához visz. Az is képtelenség volna, hogy az OPERA jobban toborozzon, bizonyára az MTE is éppen így tud vagy tudna toborozni. Az egész ország nyer azzal, hogy Miskolcon is van jogászképzés. Az egész magyar kultúra nyer vele, ha az OPERA is működtet balettképzést, ráadásul állami dotációt erre nem használva, lelkes szülők befizetéseiből és alapítványuk támogatásából" - zárta válaszát a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
