;

Hilton;

- Ádáz viták után városképbe épülve

Maga Kádár János is megtekintette a budai vár újdonságát, amely 45 éve nyílt meg 323 szobával. A Hilton az egyik legelutasítottabb épület, mégis áll.

Máig parázs kommentháborút képes generálni a 45 évvel ezelőtt a Várba épített Hilton. Sokan tartják ma is borzalmasnak, dózerolnák/eltakarítanák. Persze egy kommentelő csak a „tetszik – nem tetszik” koordinátái között mozog – arra már senki nem tud válaszolni, hogy mi legyen a helyén. A Hilton ugyanis Buda egykori legszebb barokk műemlékének a helyére épült – sőt rögtön többnek is az alapjaira. Aztán annak is állt a helyén már valami korábban és annak a helyén is…

Vannak, akik szerint sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások szerint tömbjével máig zavarja a Mátyás-templom és a Halászbástya harmonikus összképét. (A jelenkori kormányzati be- és újraépítések persze erről is újabb vitafejezeteket nyithatnak majd.) Az első kelet-európai Hilton a valahai domonkos kolostor, a Szent Miklós torony és a későbbi jezsuita kollégium helyén épült fel - és a Mátyás-templom közvetlen szomszédságában. Tekintsünk most el attól, hogy az eredeti Mátyás-templom eredetije sem éppen így nézett ki, de a modern kori tervezőknek mégis csak egy leendő világörökségi területen kellett a különböző korokat és stílusokat, megmaradt épülettorzókat és romokat egységgé formálniuk. És ehhez jött még a Hilton Standard: a nemzetközi szállodalánc kötelező telepítési feltételei további megkötéseket jelentettek a műemléki és környezeti gondokon túl. Az építkezés ugyanis a Budai Várnegyed egyik legrégibb romterületén folyt: figyelembe kellett venni az előzetes régészeti feltárás után előkerült kolostor maradványokat, továbbá a volt Szent Miklós-templom tornyát.

Már a kezdetekkor nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős kompromisszumokra lesz szükség, ha a műemléki részletek bemutatását a kortárs modernnel, a városképpel és még a szállodalánc praktikus előírásaival is össze kell hozni. Már pedig ezekben az évtizedekben trónfosztották a ma ünnepelt és éppen visszaépített XIX. század végi, historikus Hausmann-féle birodalmi nagyságot és a Várban a régészet, meg a középkor lett a fontos, és lassan azt is kiforrta magát, hogy a Vár legyen a magyar kultúra fellegvára. A Vár polgári részében példásan helyreállították az ehhez a középkoriasító gondolathoz jobban illeszkedő házakat, sok megrongálódott nagyobb épületet elbontottak vagy úgy hagytak, miközben a lakóház foghíjakat általában színvonalas kortárs modern lakóépületekkel pótolták. Aztán a hetvenes évekre egyre jobban kellettek a nyugati hitelek és a turizmus bevételei – az Intercontinental sikeres úttörése után tehát beengedték az Egyesült Államok másik kapitalista jelképét is, a Hiltont.

A tervezéssel a Várban járatos KÖZTI építészét, Pintér Bélát bízták meg, mellette Sedlmayr Jánost a műemléki tervezéssel. A világháborúban súlyosan sérült Várnegyed romterületén a régészeti ásatások ekkorra már feltárták a 700 éves domonkos kolostor, a címeres kút, a Szent Miklós torony és a későbbi jezsuita kollégium maradványait. Itt kellett tehát egy szállodát felépíteni a domonkos kolostor kerengője és a középkori budai vár egyik legjelentősebb magas építménye, a Szent Miklós torony helyén. A háború után a romterületre először egy általános iskolát terveztek, de 25 évig nem történt semmi, aztán 1968-ra eldőlt, hogy a Hilton Szálló épül ide. A KÖZTI házi tervpályázatán a zsűri a hat terv közül azért Pintér Béla koncepcióját választotta, mivel az értékelés szerint, egyrészt optimálisan töltötte ki a rendelkezésre álló 38 ezer négyzetméteres területet, másrészt jól illeszkedett a budai városképhez, különösen tekintettel a Mátyás-templom és a Halászbástya közelségére.

A Hilton 1976-ra 323 szobával, 23 lakosztállyal készült el. Pintér Béla és csapata az új épületben a korszellemnek megfelelően kiemelt szerephez juttatta a régészetet: középen a Dominikánus udvart például ma is meg lehet kívülről nézni. A magyar anyagok 40 éve előregyártott vasbeton panelelemeket is jelentettek, de nem házgyáriakat - az ide tervezett, egyedi elemeket a BVM szolnoki gyára szállította.

Akkoriban a Hilton volt Budapesten a luxusszálloda, de a nyugati Hiltonokhoz képest mégis meglehetősen olcsó volt. Az állami és pártvezetés úgy számolt, hogy a beruházás tíz év alatt térül majd meg – és ebben alighanem igazuk lett. A konstrukcióban az építtető magyar vállalat működtette a hotelt, az amerikaiak csak a szállás után kaptak jutalékot, a bárok, az éttermek forgalma után viszont nem. Így nem véletlen, hogy a Hiltonban az éttermeknek, presszóknak és bároknak egész csokra működött – és nem csak a hotelvendégekre méretezve. Ezenkívül hét különterem, 600 fős bálterem is volt/van a Hiltonban – itt startolt el Budapesten a kongresszusi turizmus is.

Az új szálloda a kor építőipari színvonalán épült meg, a tömegével igyekezett igazodni a környező épületekhez. A korabeli hivatalos sajtó szerint ez „páratlan építészeti bravúr” volt, ahogy sikerült belekomponálni a vári sziluettbe, de már az építésekor is többet vitatták a létjogosultságát, sőt azóta is egyike a legelutasítottabb budavári épületeknek. A Hilton valóban megváltoztatta a budapesti látképet, hiszen a modern épület, de 45 éve így épült bele a városképbe.

A szálloda az elmúlt évtizedekben sokat változott, kívül-belül többször is felújították. Legutoljára 2020-ban kapott figyelmet, amikor a városi trendet követve a Hilton is panorámateraszt épített. A lapos tetőre telepített bár a budavári önkormányzattól engedélyt kapott, mivel városfejlesztési szempontból indokolhatónak tartották - a hetvenes években itt felül egyébként gépészeti kiállások voltak. Persze ez az építkezés is változtat a homlokzat képén és vele a budai panorámát – és ezt is ugyanúgy ádázul utálják néhányan, mint ahogy mások természetesnek tartják.

Kolostor, kollégium, szálloda

A domonkosok Szent Miklós kolostora és temploma 1254-ben épült itt fel - már egy korábbi templom helyére. Akkoriban a várhegyen lakó magyarok temploma volt, a Szent Miklós-tornyot a XV. század elején építették hozzá. Mátyás király idejében készült el a kolostor kerengő udvarán megtalált kút, a török időkben a kolostort használták lóistállónak, de konyhának is, a valahai kolostor telkén később állt még raktár, pékség, később egy leánygimnázium. Helyére a XVII. század végén került a jezsuita kollégium – még hozzá a Mátyás-templommal összeépítve. Miután a pápa a magyar jezsuita rendet 1773-ban feloszlatta, az épület előbb papnevelde lett, majd a királyi kamara bázisa. Amikor a világháború idején kiégett, éppen a pénzügyminiszter tulajdonában volt.

Hibrid franchise

A nemzetközi multi Hilton története 1919. május 31-én kezdődött, amikor az Új-Mexikóban korábban republikánus képviselő Conrad Hilton Texasban egy bank helyett inkább megvette azt a ciscoi szállodát, ahol vendégeskedett. Az 50-es évek elején Hilton megalapította az USA első hotelláncát, majd hamarosan terjeszkedni kezdett: előbb Puerto Ricóban, a tengerentúli első hídfő pedig a Hotel Istanbul volt. A szállodalánc elsőként vezette be a számítógépes foglalási rendszert, a lobbik légkondicionálását, nála kerültek először televíziók, varrókészlet és az a hasznos kis könyvecske az alapvető telefonszámokkal a szobákba. A szocialista Magyarországon a Hilton hibrid franchise rendszerben működött, azaz a Nemzeti Bank kölcsönéből, magyar tervek alapján, magyar anyagokból a magyar Danubius Vállalat építette fel a szállodát, de a Hilton előírásai szerint. (Ezeket az előírásokat aztán a berendezésre is kitérő, részletes tervrajzokkal egészítették ki – de a szálloda máig a Danubius Zrt. tulajdona.).

Enzsöly Kinga festőművész méhei és szkarabeuszai és Farkas-Pap Éva szobrászművész darázsfészkei fontos leckét taníthatnak az embereknek.