Azért az nagy szó, ha a Nézőpont Intézet a Fidesznek ilyen jelentős, hét százalékos népszerűség vesztést mér a legutóbbi kutatásában. Ezzel persze nem szeretném megvádolni, az amúgy kormányzati pénzekkel, vagy megrendelésekkel kitömött társaságot azzal, hogy manipulálja az eredményeket, pusztán arra akartam felhívni a figyelmet: meglepő. Ugyanakkor, természetesen, ugyanilyen meglepő lenne, ha azt mutatná a felmérésük, hogy a kormánypárt változatlan népszerűségnek örvend, voltaképpen senkit nem rendít meg az egyre nyilvánvalóbb és – sajnos – egyre kézzelfoghatóbb válság. Ha az emberek naponta emelkedő árakkal, kigazdálkodhatatlan költségekkel találkoznak, akkor nem valószínű, hogy saját elhibázott döntéseiket, életüket okolnák. Nem, nem ezt teszik: a vezetést hibáztatják, ha addig még nem is jutottak el, hogy maga a rendszer, a rezsim felel a mindennapok gondjaiért.
Pedig így van: tizenkét év felelőtlen, pazarló gazdálkodása, kiváltképp az utolsó időszak – a választás előtti periódus – pénzszórása lökte még mélyebbre a magyar társadalmat. Még mélyebbre, írtam, mert nyilván igazságtalan lenne kizárólag a kormányzati baklövésekre fogni a recessziót. Igen, igaz: közrejátszik az inflációban a háború, az elszabadult gázárak, az oroszoknak való energetikai kiszolgáltatottságunk. De semmiképp nem pusztán az EU szankciós politikája, és nem a hháborús infláció. Mert ugye – sokszor leírtuk – a pénz romlása sokkal korábbra datálható, mint Putyin agressziójának kezdete, és a válság jelei sem pusztán idén február végén jelentkeztek. Szóval messzebbre visszamenő okai vannak a jelenlegi állapotoknak, legfeljebb a kormány ezt soha nem hajlandó bevallani. Miért is tenné, ha soha nem őszinte, az viszont valóban fordulatnak látszik, hogy a hatalomhoz ezer szállal kötődő Nézőpont, hét százalékos Fidesz-csökkenést mert mérni, és jelezni is. Ja, azért könnyű helyzetben vannak: az ellenzék mindebből semmit nem profitált. Érezhetően semmit.