A jövőre vonatkozó kijelentések leginkább abban különböznek a tényállításoktól, hogy igazságértéküket – igaz vagy hamis-e a kijelentés – csak akkor tudjuk eldönteni, ha az adott esemény már bekövetkezett, vagy nem következett be. Például az a kijelentés, hogy „augusztus 20-án este 9-kor viharos lesz az idő”, csak akkor válik igazzá vagy hamissá, ha az esemény már megtörtént, vagy nem történt meg. Az ilyen típusú, jövőre vonatkozó kijelentéseket előrejelzésnek vagy jóslásnak nevezzük, attól függően, hogy mennyire erős érvek állnak mögöttük; a (természet)tudomány jövőre vonatkozó állításai épp attól lesznek „tudományosak”, hogy előrejelzései rendre megbízhatóan bekövetkeznek. (Az időjárás-előrejelzés épp ezért csak megszorításokkal nevezhető tudománynak.) A jóslatok ezzel szemben olyan jövőre vonatkozó állítások, amelyek vagy bekövetkeznek vagy sem – egyszóval esetlegesek.
A Hérodotosztól ismert történet szerint (A görög-perzsa háború. Osiris Kiadó, 1997) miután a legendás gazdagságú lüd király, Kroiszosz (Krőzus) legyőzte Kis-Ázsia népeit, a felemelkedő perzsa birodalom ellen fordult. Hadjáratának megkezdése előtt jóslatot kért a híres delphoi jósdától, a görög vallási kultusz központjától. A görögök nem kezdtek háborúba vagy egyéb közösségi vállalkozásba anélkül, hogy kikérték volna a delphoi Apollón szentély papnőjének, a Püthiának a véleményét, de „külföldről”, így Egyiptomból, Lüdiából, vagy később a perzsáktól is érkeztek megkeresések. A transzba esett Püthia válasza általában artikulálatlan mondatokból állt, amelyeket az Apollón szentély papjai értelmeztek, s öntöttek hexameterbe.
Kroiszosz, miután több jóshelyet, így például Dodonát is próbára tett, úgy döntött, hogy Delphoitól (és Amphiaraosz jóshelyéról) kér tanácsot, indítson-e háborút a perzsák ellen. „A kérdésre mind a két jóshely egyforma választ adott. Azt felelték Kroiszosznak, hogy ha háborút indít, roppant birodalmat fog megdönteni” – írja Hérodotosz, aki arról is beszámolt, hogy a lüd király rengeteg ajándékot adott a jóslatokért cserébe. Kroiszosz meg is indított hadjáratát a perzsák ellen i. e. 550-ben, ám vereséget szenvedett II. (Nagy) Kürosz perzsa királytól: i. e. 546-ban elesett a lüd főváros, Szardeisz, s maga Kroiszosz is fogságba került. Hérodotosz szerint Kroiszosz ekkor arra kérte Küroszt, hogy követeket küldhessen Delphoiba, hogy számon kérje az istenen a jóslatát. A követeknek „(…) a hagyomány szerint a Püthia azt felelte, hogy senki nem kerülheti el a rámért végzetet, még egy isten sem”, s Kroiszosznak újabb kérdést kellett volna korábban föltenni arról, hogy kinek a birodalma fog megdőlni.
Vegyük most a következő jövőre vonatkozó kijelentést: „Nálunk nem lesz energiahiány. Ez nem egy jóslat, ez egy ténybejelentés.” Mivel Orbán kijelentésének igazságértéke csak a jövőben fog eldőlni, tényállításnak semmiképp nem nevezhető. Inkább előrejelzés, vagy sokkal inkább jóslat, ami vagy bejön vagy nem. Ahogy a Püthia üzente Kroiszosznak: senki nem kerülheti el a rámért végzetet.