Az újságírók védelmében nyújtana be törvényjavaslatot az Európai Bizottság (EB); a „Médiaszabadságról” szóló uniós törvény – válaszképpen a tavaly kirobbant Pegasus-botrányra – megtiltaná, hogy az újságírókat vagy családtagjaikat kémprogramokkal figyeljék meg, védené a zsurnaliszták forrásait, informátorait és átláthatóságot követelne az állami hirdetések esetében – írja a Telex az AFP birtokába került tervezet egyik ideiglenes változatára hivatkozva.
A tervezet értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok képviselőit tömörítő új Európai Médiatanács feladata lenne, hogy véleményt alkosson az olyan összefonódásokról, amelyek hatással lehetnek a közös piac működésére. A Bizottság azt szeretné, ha minden államot köteleznének arra, hogy számos kritérium alapján értékeljék a médiafúziókat a pluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásuk szempontjából.
Az Európai Bizottság azt várja, hogy egy ilyen törvénnyel szabályozhatnák a médiatulajdon-koncentrációk létrejöttét, és megvédhetnék az újságírókat és szerkesztőségeket a politikai nyomásgyakorlástól. A törvényjavaslat többek között előírná az információforrás titkosságának védelmét, valamint az újságírók és családtagjaik kémprogramokkal történő elektronikus megfigyelésének tilalmát is. Ez a rendelkezés válasz a 2021 nyarán kirobbant Pegasus-botrányra.
A Bizottság várhatóan jövő hét végén mutatja be hivatalosan a tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a törvény be nem tartása esetén eljárást kezdeményezzenek az Európai Bíróságon.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke elismerte, hogy a törvény „kemény harc lesz”.
„Egyes tagállamok befolyásolni akarják a médiát, azt fogják mondani, hogy a Bizottság csorbítani akarja a hatalmukat. Egyes médiatulajdonosok hasznot húznak a jelenlegi helyzetből, és azt fogják kiabálni, hogy veszélyeztetjük az üzletüket” – mondta.
Amint arról csaknem egy éve a Népszava is beszámolt, Vera Jourová az EB alelnöke akkor elismerte, hogy az EU „tehetetlennek mutatkozik” azokkal az országokkal szemben, amelyekben épp a hatalmon lévő politikai erők fenyegetik, zaklatják és bélyegzik meg közvetve vagy közvetlenül a sajtó munkatársait. Ezek miatt mindeddig csak ajánlásokat fogalmaztak meg „az újságírók biztonságának szavatolására, az információkhoz való hozzáférésük garantálására, az ellenük irányuló online támadások kiszűrésére”.
Az EU sem védi meg a hatalom által fenyegetett újságírókat