Az eredetileg nyár végére ígért új egészségügyi stratégia legkorábban október közepén kerülhet a kormány elé – mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Siófokon rendezett kongresszusán pénteken. A politikus beszélt bérkérdésekről is, igaz, semmi konkrétumot nem tudott mondani.
Mint kifejtette, a kormány elé terjesztett javaslatában azt indítványozta, hogy a januári orvosi béremeléssel egyidejűleg mérséklődjön a különbség az orvosok és a szakdolgozók jövedelme között. (Míg korábban az orvosok átlagosan nagyjából kétszer annyit kerestek papíron, mint az ápolók, ez az arány mostanra három-négyszeresére nőtt.) Takács Péter hozzátette, „mindenki azon dolgozik”, hogy a szakdolgozók többet tudjanak hazavinni, ám szerinte ennek egyik feltétele, hogy sikerüljön az megállapodásra jutni Európai Unióval. „Most azt tudom mondani, hogy a kormányzati szándék adott ahhoz, hogy az orvosi béremelést kövesse a szakdolgozói béremelés is.” Később, az államtitkár előadása után, amikor a hallgatóságból Szánti Istvánné, a köztestület egyik alelnöke azt firtatta, miért az európai uniós pénzhez van kötve az ágazat bérfejlesztése, ha az egészségügy működtetése állami feladat, Takács Péter azt válaszolta,
az Európai Unió nem az egészségügyi bérekre adja a pénzt, de ha az onnan várt összeg megérkezik, az növeli a kormány mozgásterét.
A kórházak közötti bérversenyt is megfékezné az egészségügyért felelős államtitkár azzal, hogy radikálisan szűkítenék a helyi kórházi vezetők által megítélhető pótlékok körét is. A Magyar Államkincstár adatai szerint jelenleg a szakdolgozóknak 75 jogcímen utalnak ki különféle bérkiegészítéseket. Ezek egy részével a munkáltatók ráígérhettek a többi intézmény ajánlatára a szakemberekért folyó versenyben. Ezt az átláthatatlan rendszert – mint azt Takács Péter jelezte – három eleműre egyszerűsítené: az elvégzett munka mennyiségére, a dolgozók egyéni kvalitásaira, és a munkaadók által meghatározott követelményekre. E pótlékok kifizetéséhez szükséges forrást pedig átlátható módon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) juttatná el az intézményekhez.
– Jelenleg a megszűnés szélén állunk, ezt az utóbbi félévben többször segélykiáltással is jeleztük
– állt fel a fórum hallgatóságából Friesz Anna, a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke. – Most az érdekelne, hogy ügyünkben történik-e valami? – szegezte a kérdést az államtitkárnak. (Ez a terület rendre kimarad az egészségügyi béremelésekből, és az ebben az ágazatban dolgozók eleve alacsony díjazása 2017 óta nem változott.) Az államtitkár ismét arra hivatkozott, hogy amíg az új ágazati stratégiáról nem születik kormányzati döntés, nem tud konkrétumokat mondani. Annyit elárult, hogy egy másik előterjesztést még a héten a kormány elé vinne. Ebben azt indítványozza, hogy az új ágazati finanszírozási rendszer tervezett januári bevezetése előtt három területet vegyenek ki az év végig hatályos átlagfinanszírozásból:
a betegszállítást, ahol jellemzően magántulajdonú cégek végzik a szolgáltatást változatlan áron már 5-8 éve, a hasonló helyzetű otthoni szakápolást és a mesterséges megtermékenyítést.
Az utóbbi terület ráadásul most már állami monopólium, és az átlagfinanszírozás fogja vissza a kezeléseket. Mint mondta, szerinte ez a javaslat, ha a kormány jóváhagyja, tökéletesen alkalmas lesz a tűzoltásra.
A fórum után a folyósokon beszélgetők arra jutottak: ha nem is nyugtatta meg őket az egészségügyért felelős államtitkár afelől, hogy lesz elég jövedelmük túlélni az előttünk álló, nehéznek ígérkező telet, de legalább sok év után, végre szóba állt, emberként bánt velük valaki.
„Nincs hová hátrálni, a betegek érdeksérelme nélkül már nem lehet intézményt vagy kisebb ellátóhelyet bezárni”