díj;beszéd;Fejtő Ferenc;

- „A magyarok csak kapni akarnak”

Franciaországban ismertem meg Fejtő Ferencet, két éven át jártam hozzá hetente többször. Váratlanul hamar megszületett bennem az érzés, hogy Fejtő családtagként fogad és én is így járok hozzá. Azt hiszem, sokakban, akik ma eljöttek ide, ez az érzés támadt, miközben vele beszélgettek, annyira rá tudott hangolódni mindenkori beszélgetőtársára nemtől, kortól, iskolázottságtól, sőt politikai felfogástól függetlenül. Ő mesélt nekem, én felolvastam neki, aztán keringőztünk. 97 éves volt a megismerkedésünkkor.

Attól a pillanattól kezdve, hogy megígértem neki, hogy interjúink nyomán kísérletet teszek a portréjának megrajzolására, s az ő történetén és szűrőjén keresztül élhetjük át a XX. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit, és ismerhetjük meg a meghatározó irodalmi és politikai személyiségeit – akárhányszor beléptem a lakásába, mindig így fogadott: „Dolgozzunk!” Még egyszer mondom, 97 éves volt ekkor. Magyarul, franciául, olaszul, angolul és németül olvasta a világsajtót: „Napi negyvenezer karakter az adagom, ha nincs ennyire időm, mert például cikket írok, éhes vagyok, úgy érzem, lemaradtam valamiről” – mondta. Fejtő Ferenc több mint 50 könyvet és 10 ezer cikket jegyzett.

Az egyik sétánk során egyszer csak felém fordult, és azt mondta: „Elárulok neked egy titkot. Gyerekkoromban az volt a legkomolyabb álmom, illetve egy álomsorozat volt, hogy olyan próféta váljon belőlem, mint Jeremiásból. Szerettem előre látni az eseményeket, ez nagyon mélyről jövő indíttatás volt. Elkezdtem olvasni a Bibliában a próféták könyveit. Előrelátó akartam lenni, mint egy látnok, ahogy magyarul mondják. Tudtam, hogy a prófétákat meg kell becsülni. De azt is tudtam, hogy sosem becsülik meg őket. Én a józan észben hiszek, miközben az emberek többsége illúziókban, nagyzási mániában, nemzeti kategóriákban hisz. Mindig tudomásul kell venni azt, hogy az ellenfélnek, sőt még az ellenségnek is lehetnek igaz gondolatai. Engem két diktatúra, a fasiszta és a kommunista akart elpusztítani a Föld színéről, néhány követét személyesen is ismertem, nem egyszer forgott kockán az életem...”

Kétségkívül, Fejtő számos alkalommal pontosan vetítette előre a jövő eseményeit. A világhírnevét is azzal szerezte – abban az időben, amikor még nem volt se számítógép, se internet, se kutatási anyag a levéltárakban(!) –, hogy a világon elsőként fejtette fel a kommunizmus kiépítésének szovjet mechanizmusát és következményeit az összes megszállt országban. Elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát, elsőként jött rá arra, hogy Nagy Imre – akiről, ha ma kiállítást akar valaki szervezni közintézményben, a jelenlegi hatalom azzal utasítja el a kezdeményezését, hogy „politikailag nem releváns” – meghaladta önmagát, a saját kommunizmusát és a magyar nép mellé állt. Fejtő arról is beszélt, hogy „A magyar tragédia, 1956” című könyvét 4 hónappal a forradalom kitörése előtt kezdte el írni: „Azt nem tudtam, hogy mekkora robbanás lesz, de az látszott, hogy valaminek történnie kell”. Erre megkérdeztem tőle, honnan-miből meríti a vízióit?

„A történelem ismétlődik, de ez nem ennyire egyszerű. Észre kell venni mindazt, ami a történelemben állandó, és azt is, ami mulandó. A tényezők számbavétele nagyon komplikált, mert összefügg a nemzeti múlttal, a traumáival, az önigazolásaival, az ország lakóinak jellemével, vallásával, társadalmi rétegződésével, gazdaságával, kultúrájával stb., és függ a nemzetközi körülményektől. Mikor a nemzetközi körülmények valamilyen formában megismétlődnek, és a belső erők is hasonló irányban eltolódva változnak, akkor a helyzet is megismétlődik. Erről szól az összehasonlító történelem, ez az én filozófiám.”

Fejtő Ferenc 2007 szeptemberében is jósolt, amikor még javában baloldali vezetés kormányozta az országot. „Az a kérdés, hogy Orbánnal tulajdonképpen a Horthy-féle Magyarország jön-e vissza? Ha igen, egész Európától el lenne szigetelve, mert ezt a magyar felsőbbséget senki sem ismeri el. Orbán Viktor el lesz szigetelve. Barát nélkül, szövetséges nélkül, NATO nélkül, az Európai Unión kívül. Sajnos a Fidesz vezetői nem ismerik a történelmet, és ezért tévednek ilyen nagyon, amikor fenntartják az illúzióját annak, hogy tovább él Nagy-Magyarország, az a Nagy-Magyarország, amely a Monarchia részeként nem is volt független állam..., tovább él a Szent István-i Magyarország. Amikor békeidőben egy tárgyaláson két fél, mondjuk két ország áll egymással szemben, mindkettőnek meg kell értenie, hogy ha valamit kapni akar a szomszéd államtól, akármilyen igazságos vagy igazságtalan legyen az, akkor adnia is kell valamit. A magyarok csak kapni akarnak. Vissza akarják kapni az ő rangjukat. Ez az egyetlen politikai üzenete Orbán Viktoréknak.” Fejtő 2007-ben még nem számolt Orbán pávatáncával, de az elszigetelődés jelei és az Unión kívüli új szövetségesei már megszülettek.

Ha Feri ma élne, biztosan telefonon vagy e-mailben, de személyesen gratulálna a miskolci roma-oktatással és a szegregáció csökkentésével foglalkozó, gimnáziumot működtető Dzsaj Bhím közösségnek, amiért nyílt levelet írtak a miniszterelnöknek most, 2022 nyarán, miután a faji megkülönböztetésre alapuló gondolatmenettel szólított fel a népek keveredése ellen. Ők ugyanazzal az egyedülálló gyorsasággal, bátorsággal és tiszta beszéddel – József Attilával élve szép szóval – reflektáltak a Tusványoson elhangzottakra, mint 2005-ben Fejtő Ferenc, aki elsőként reagált a miniszterelnök akkori értekezésére. A „Történelmi lecke Orbán Viktornak” című megkérdőjelezhetetlen és kétségbevonhatatlan írásában Fejtő a nemzet kisajátítása ellen emelt szót.

Ungváry Krisztián írta nekem, hogy „Fejtőn keresztül bizonyos értelemben az ember a XX. század első felével tartott kapcsolatot. Ez most már lassan százéves távlat.” Két év beszélgetéssorozata után az egyik legbensőbb motivációmmá vált, hogy az eddiginél is több ember ismerhesse meg a gondolatait, hogy az utolsó magyar polihisztorok egyikének útmutatásai minél többünket segíthessenek a saját utunkon. Fejtő Ferenc akaratlanul is olyan emberismerettel ruházott fel, ami azóta nem csalt meg. Ezt az útravalót szeretném ma átadni Önöknek, Nektek. Ahhoz, hogy Fejtő előre lássa a politikai hadszíntér változásait, különösen jól kellett ismernie a vezetők személyiségét és a döntéseiket befolyásoló erőviszonyokat. Ez érdekelte a leginkább. Milyen motivációk hajtják a politikai küzdelemben résztvevő feleket? Ki, mit hajlandó megtenni a hatalomért? Milyen személyes áldozatokat hajlandó, illetve kell meghoznia? Kinek milyen tanácsadói köre van? Kire mennyire hallgat? Kik az ellenlábasai? Ha ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, a kirajzolódó kép alapján könnyebben meghozhatjuk a saját és a gyerekeink életére vonatkozó döntéseinket.

Hiányzik Feri! A megható, éber, nyitott tekintete és szellemisége, a mérhetetlen tudása és a remek intuíciói. Szerencsére legalább az írásaiból a mai napig tanulhatunk tőle.

Elhangzott 2022. szeptember 3-án a Fejtő Ferenc-díj átadóján.