díj;Fejtő Ferenc;

- Emlékezések Fejtő Ferencre

Az alábbi két szöveg a Fejtő Ferenc-díj szeptember 3-i átadásán, lapunk tiszteletbeli főszerkesztőjének a Szent István parkban felállított szobránál elmondott méltatások szerkesztett változata. Földes Anita újságíró, az „Átéltem egy évszázadot – Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel” című kötet szerzője beszédét teljes terjedelmében közöljük. Agárdi Péter beszédének főbb megállapításai mellett közreadjuk azt az "apokrif kéziratot" is, amely Fejtő Ferenc születésének 113. évfordulóján "került elő", s melyet az irodalomtörténész bocsátott rendelkezésünkre.

Jó, hogy van még hely Magyarországon, ahol lehet méltató hangvétellel beszélni és írni a 113 évvel ezelőtt született Fejtő Ferencről, hogy a Népszava – mint a legöregebb, de ma is fiatalos hazai napilap – hűséges egykori szerzőjéhez és tiszteletbeli főszerkesztőjéhez.

Fejtő sokoldalúsága, nemzetközi tájékozottsága, soknyelvű írástudása, történészi kreativitása és vallásfilozófiai érzékenysége hihetetlen termékenységgel párosult, miközben jól állt neki a napi politikai publicisztika is, amely műfajban, ha kellett, csípősen foglalt állást a világ, egy-egy ország vagy politikai irányzat, illetve személyiség "ügyében", ha persze nem tévedések nélkül is, de mindig a progressziót képviselve-támogatva, 1932-től kezdve 2018-ig, haláláig. A mai magyar média 90 százalékos kormányzati felületén ezért is persona non grata – ahogy már a 30-as években második felében is az volt: kitagadták a nemzetből baloldali-liberális állásfoglalásai és zsidó származása miatt. 2005-ben a jobboldal botrányt csinált abból, hogy Fejtő élesen bírálni merészelte Orbán Viktor tusványosi beszédét, amelyben a baloldalt nemzetellenesnek minősítette.

József Attila barátjaként 99 éves koráig őrizte emlékét, azok közé az irodalmárok közé tartozott, akik már a költő életében felismerték és méltatták zsenialitását és hitelesen szocialista líráját, marxi alapozású gondolkodói alkatát. Fejtő világképét, ideológiai-politikai írástudását – persze változó hangsúlyokkal – nyitott liberális-szocialista szemlélet jellemezte és motiválta, mondhatnám: egyfajta „ökumenikus baloldaliság”. 

Apokrif kézirat Fejtő Ferenctől

Most, Fejtő Ferenc születésének 113. évfordulóján került elő egy apokrif lelet, amelyet Fejtő „posztumusz engedélyével” ezúton szeretnék nyilvánosságra hozni. Idézem a kéziratot:

„Ifjúkori barátom, a költő József Attila egy 1937-ben készült tanulmányában ezt írta: »hogy lehet […], hogy egy hatvan millió lakosú állam polgárainak fele a fajtisztaságot látja ma történelmi céljának?« (Hegel – Marx – Freud) Igen, mindketten így éreztünk Hitler 1933-es hatalomra kerülése után.

85 év múltán, 113 éves öreg barátjaként kénytelen vagyok egy parafrázisban, némileg átalakítva újra fölidézni Attila mondatait: »hogyan lehet, hogy egy tízmilliónál kevesebb lakosú állam negyedszerre megválasztott miniszterelnöke ma a fajtisztaságot látja történelmi céljának?« És vajon hogyan jutott el idáig ez az erdélyi Tusványoson már 2005-ben is riasztó tételt megfogalmazó politikus (hogy tudniillik »a baloldal, amikor erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére«)? Akkor még, földi életemben nyilvánosan szóvá tehettem annak a tételnek a hamisságát (lett is belőle botrány), erről az idei tusványosi beszédről már csak egy ilyen kései, apokrif műfajban mondhatok véleményt.

Magyarország, 2022. augusztus 20.

Fejtő Ferenc”

Elhangzott 2022. szeptember 3-án a Fejtő Ferenc díj átadóján.

Vajon kijelenthető-e, hogy az Európai Unió nem fogja elfogadni az Orbán-kormány augusztus 22-én, az utolsó órában eljuttatott javaslatait, úgy is, hogy azokat nem is ismerjük? Szerintem igen!