szélsőjobb;Franciaország;populizmus;Éric Zemmour;

- Éric Zemmour visszatér

Az esszéíró a francia szélsőjobb nagy reménységének számított jó fél évvel az áprilisi elnökválasztás előtt. A voksolás végül kudarccal zárult számára. Az aktivisták segítségével megpróbálja életben tartani pártját.

Éric Zemmour, a Le Figaro egykori publicistája egy éve a francia szélsőjobboldal ünnepelt sztárja volt, s úgy látszott, sikerül bekerülnie az áprilisban esedékes elnökválasztás második fordulójába, maga mögé utasítva a nála mérsékeltebb Marine Le Pent. 2021 szeptemberében Orbán Viktor kormányfő meghívására Budapestre is ellátogatott. A magyar kormányfőt így jellemezte a „nagy lakosságcsere” elméletének hirdetője: „Íme egy vezető, aki védi országa identitását, szuverenitását és a határait”. A szélsőségesen nacionalista és iszlámellenes Zemmourt háromszor ítélték már el gyűlöletbeszéd és erőszakra buzdítás miatt.

Végül a nagy politikai áttörés elmaradt részéről. Mindössze 7,07 százalékot szerzett a francia elnökválasztáson, így nem tudott beleszólni a „nagyok”, azaz Emmanuel Macron újraválasztott elnök és Le Pen dolgába. Balul elsült elnökjelöltsége után kísérletet tett arra, hogy politikai mozgalma a júniusi parlamenti választásra közös listát hozzon létre Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével (RN), utóbbi azonban határozottan nemet mondott erre, így Zemmour egy időre el is tűnt a francia politikai életből. Egészen hétfőig, amikor az RMC rádió reggeli műsorában tért vissza: „Mindig rossz, ha túl korán van igazunk” – hangoztatta.

"Ha a választás szempontjából tévedtem is, ami a történelmi folyamatokat illeti, e tekintetben igazam volt” – állította. Elismerte, az elmúlt időben sokat töprengett politikai jövőjéről, még a visszavonuláson is eltűnődött, végül azonban a folytatás mellett döntött. Állítása szerint ő az egyetlen, aki az identitást és civilizációt érintő témákat a nyilvánosság elé viszi. Az őt támogatók meg vannak győződve arról, hogy a személyére épülő Újjászületés! pártnak van politikai jövője.

A parlamenti választásokon elszenvedett újabb keserű kudarc után a szélsőjobboldali politikai erő most hosszú távon akar gondolkodni - írta a Le Figaro. A tagság egy része azonban mintha kételkedne az áttörő siker ígéretében. A párt tagságának csak töredéke voksolt a rendkívüli kongresszuson. Igaz, az illetékesek szerint ez nem jelent semmit. „Az új alapszabályt a tagok 96 százaléka fogadta el, ami kolosszális eredmény” – bizonygatta a vezetőség egyik tagja, aki azt állítja, az elnökválasztás első fordulója óta 10 ezer új tag csatlakozott hozzájuk.

Az új vezetőségnek tagja Marine Le Pen unokahúga, Marion Maréchal Le Pen is, aki már az elnökválasztási kampányban sem nagynénjét, hanem Zemmourt támogatta. A politikától a 2017-es államfőválasztást követően visszavonult Marion Maréchal korábban ugyan még azt mondta, azt a jelöltet támogatja a jobboldali táborban, akinek jobbak a kilátásai a győzelemre, végül mégis a kevésbé esélyes Zemmourt választotta. Arra hivatkozott, hogy szerinte a szélsőjobboldali politikusnak „nagyobb tartaléka van az erősödésre”, mint nagynénjének. „Éric Zemmour a köztársaságinak tartott jobboldal és a köztünk lévő határvonal felszámolásáért küzd. Marine Le Pen soha nem akarta ennek a demarkációs vonalnak a felszámolását” – tette hozzá.

A Zemmour-párt egyik vezetője a Le Figarónak elmondta, célkitűzésük, hogy „túllépjenek” a pártpolitika hagyományos keretein és „a legtágabb értelemben vett kulturális és ideológiai harcot vezessük”, bármit jelentsen is ez.

A párt utánpótlást toboroz, amire jó lehetőséget ad a csütörtökön kezdődött nyári egyeteme. A program háromnapos képzést tartalmaz a mozgalom fiatal aktivistái számára. Elsősorban arra oktatják őket, hogyan használják ki jobban a média adta lehetőségeket.

Feltűnő ugyanakkor, hogy a rendezvényről hiányzik Zemmour néhány korábbi támogatója. Ez különösen igaz Jérôme Rivière európai parlamenti képviselőre, a párt korábbi alelnökére, aki időközben elhatárolódott a formációtól, megkérdőjelezve a kongresszus határozatait. „Nem értem az elnökválasztás óta hozott döntéseket, ezeket nem tudom támogatni. Az a benyomásom, hogy a párt a politikai témák helyett inkább a szervezeti kérdésekre összpontosít” – hangoztatta. A volt "sárgamellényes" Jacline Mouraud, aki a kampány során a politikai bizottság tagja volt, szintén szakított a párttal. Hétfőn az interneten közzétett nyilatkozatában visszavonta Éric Zemmour támogatását, rámutatva, hogy a szélsőjobb politikai erő milyen közel került Vlagyimir Putyinhoz.

Azzal persze a legnagyobb hívek is tisztában vannak, hogy Zemmournak és mozgalmának nehéz dolga lesz a parlamenten kívül. Hogy fenntartsák a lelkesedést, havonta találkozókat szerveznek, Zemmour ezeken beszédeket mond különböző témákban. Az első, az iskola témájáról szóló rendezvényt a szeptember 23-i hétvégén rendezik meg Elzászban. Az Újjászületés! emellett a médiában is erőteljesebben kíván megjelenni. Remélik, hogy a párt a következő megmérettetésig, a 2024-es európai parlamenti választásokig életben marad. Igaz, erre semmi garancia sincs.

Az energiaválság azonban más szempontból is komoly kihívást jelent a vezetés számára.