A KSH csütörtök reggel közli az augusztusi inflációs adatokat, ekkor kiderül, mennyire voltak pontosak az elemzői várakozások. A Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzéseiből képzett átlag szerint az infláció a nyolcadik hónapban még nem lépte át 16 százalékot, igaz a jóslások meglehetősen széles tartományban szórtak, volt aki 14,8, más meg 18,2 százalékos pénzromást várt. A rossz hír viszont az, hogy az elemzők szerint nem ússzuk meg a 20 százalék feletti inflációt, decemberben az előrejelzések mediánja 20,5 százalékot jelez előre.
A következő hónapokban az energiaárak emelkedése, az üzemanyag ársapka akár részleges eltörlése újabb lökést adhat a fogyasztói árak emelkedésének, így csak az a kérdés, hogy mikor lesz a tetőzés. Az árkorlátozások október elsejéig vannak érvényben, vagyis bő két héten belül a kormánynak meg kell hozni döntést azok esetleges fenntartásáról. Az elemzők szerint az élelmiszerársapkák maradhatnak – hiszen azokat az élelmiszerkereskedelem meg tudja finanszírozni más termékek árának emelésével, ám az üzemanyagok esetében nincs helyettesítő termék, viszont ennek eltörlése sokkal komolyabb lökést adhatna az inflációnak, még ha az ellátási zavarok akár meg is szűnhetnének a drasztikusan visszaeső lakossági kereslet miatt.
Az inflációnak a termelők oldaláról is van utánpótlása, ugyanis cégek részéről egyértelmű az áremelési szándék – ezt támasztja alá a KMPG nemzetközi üzleti tanácsadó felmérése is. Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre készül a közeljövőben a cégek több mint négyötöde. Az különösen tovább fűti az amúgy is erős inflációt, ha mindenki azért igyekszik emelni saját árait, mert egyébként is további drágulást vár.
A kérdés az, meddig terhelhetik át a vállalatok a termékek és szolgáltatások emelkedő költségeit ügyfeleikre, mielőtt azok alternatívákat kezdenek keresni.
Már látszik, hogy a fogyasztók összébb húzzák a nadrágszíjat: a napi szükségleti termékekből is egyértelműen az olcsóbbakat keresik, az úgynevezett diszkrecionális vásárlás (a megmaradó pénzből történő költekezés) háttérbe szorul. Emiatt a lakásfelszerelés, a luxuscikkek, az autók és az utazások előállítói illetve szolgáltatói nehéz idők elé néznek – kommentálta felmérés eredményeit Simonyi Tamás a KPMG szenior igazgatója.
A GKID (korábban GKI Digital) és az Áukereső.hu felmérése szerint is látványosan visszaesik a lakossági kereslet, amely viszont fékezheti vagy akár meg is állíthatja az újabb és újabb áremeléseket. Az idei első féléveben a magyarországi online kiskereskedelmi forgalom 14,5 százalékkal emelkedett, ami első látásra nagyon jó adat, ám 2016 óta ez volt a legalacsonyabb növekedési ütem. A képet tovább árnyalja az első két negyedév közötti különbség. Bár 2021-hez képest már év elején is érezhető volt egy megtorpanás, ebben a három hónapban még 23,7 százalékos volt a növekedés, nem kis részben a gazdaságba áramló állami támogatásoknak (adóvisszatérítés, nyugdíjprémium) köszönhetően. A második negyedévben azonban már komolyan éreztették hatásukat az infláció, a háborús bizonytalanság, valamint a romló árfolyam által erősített recessziós félelmek: az április, a május és a június mindössze 7 százalékos forgalombővülést hozott az e-kereskedelemben, ami a hazai online szektor valaha volt leggyengébb növekedését mutató második negyedéve, és a kereskedők az év második felében további romlást várnak a forgalomban és a vásárlóerőben egyaránt.
Az ipar még jól teljesített
Az MNB előzetes adatai szerint a harmadik negyedévben 0,4 százalékra esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye. Ezt alátámasztja a KSH által közölt kiskereskedelmi forgalom alakulása is, ám a tegnap publikált ipari adat elgondolkodtató: az eltérő munkanaphatástól megtisztítva, 6,6 százalékkal volt magasabb az ipari termelés júliusban a tavalyinál, miközben az elemzők 2,8 százalékot vártak. Az Erste Bank elemzői szerint mindez azt sugallja, hogy talán mégsem állt még annyira földbe a magyar gazdaság, mint elsőre tűnt. Ugyanakkor a feltételek azóta még szigorúbbak lettek, hiszen a földgáz ára júniusban kezdett el emelkedni, és mostanában kezd egyre fájóbbá válni a felhasználók számára.