A szekszárdi Diófa étterem falán múlt péntek óta márványtáblák emlékeztetnek arra a 141, helybéli katonára, akik első világháborús hőstetteikkel kiérdemelték, hogy tagjai legyenek a Horthy Miklós által 1920-ban alapított Vitézi rendnek. Az emlékművet az étterem tulajdonosa, Nagy Lajos állíttatta. A vállalkozó az avatásra meghívta Süli János volt államtitkárt, Horváth Kálmánt, Tolna vármegye főispánját, valamint Gyurkovics Jánost, Szekszárd alpolgármesterét. A három kormánypárti politikus neve szerepelt a rendezvény meghívóján, ám az avatás előtt – más elfoglaltságra hivatkozva – valamennyien lemondták a részvételt.
Az ünnepség közönsége az előbbiekből arra következtetett, hogy a Fidesz – bár szimpatizál a Horthy-korszak szellemiségével és intézményeivel – nyíltan nem vállalja a közösséget Horthy Miklóssal.
Az emléktáblák ugyanis a Horthy Miklós arcát megformázó domborművet ölelik körbe, s ha a meghívott politikusok eljöttek volna, akkor a kormányzó reliefje előtt kellett volna főt hajtaniuk.
Nagy Lajos is gyanítja, hogy ez volt a lemondás valós oka. A 71 esztendős vállalkozót az avatás után két nappal kerestem meg, s nem titkolta: arra gondol, hogy pár nappal korábban Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője bevitt az országházi irodájában egy Horthy-szobrot, s mivel erről sokan elítélően szóltak,
a Fidesz irányítói úgy láthatták, nem tenne jót a pártnak, ha most kiállnának Horthy mellett. Ezért inkább visszamondatták Tolna megyei politikusaikkal a részvételt.
Nagy Lajos viszont nagy államférfinak tartja Horthyt. Tudja, hogy a volt kormányzó megítélése megosztja a társadalmat, de úgy érzi Horthy életművében több a pozitívum, ezért megérdemli, hogy az utókor becsülje őt. Megjegyeztem neki, hogy Horthy politikája az országot egy vesztes háborúba sodorta, amelyben a magyarságnak – a koncentrációs táborokban, a fronton, a légitámadások következtében és a hadifogoly-táborokban – összesen mintegy 900 ezer áldozata volt. Ekkora veszteséget soha nem szenvedett el Magyarország – lehet-e ezek után értékes államférfinak tekinteni Horthyt? Nagy Lajos azt felelte, hogy
Horthy kényszerhelyzetben cselekedett, s még a nyertes hatalmak sem tartották őt háborús bűnösnek.
Amúgy a szekszárdi vendéglős másik kocsmájának, a Harc községben működő Diófa csárdának a parkolójában az elmúlt tíz évben létrehozott egy szoborparkot, ahol portréja van Horthy Miklósnak, Horthy Istvánnak, Wass Albertnek, a kisgazda Kovács Bélának, Kossuthnak, Petőfinek, Hunyadinak. De van ott emlékműve a recski munkatábor és ’56 áldozatainak, illetve Trianonnak is. Ezek felállítását mind Nagy Lajos kezdeményezte és finanszírozta, s a vendéglős büszke arra, hogy
a csárdájának udvara sokak számra valamiféle kegyhely, ahol az itt megállók koszorút helyeznek el és szelfiznek, aztán kicsit az ivóba is betérnek.
A harci csárdától 3 kilométerre található szekszárdi étterem parkolójából is hasonló zarándokhelyet alakítana ki Nagy Lajos, ám ehhez a kormánypárti politikusok nem kívánnak jelenlétükkel asszisztálni. Nagy Lajos azért megemlítette, hogy három éve leplezték le a harci szoborparkban Horthy István domborművét, s az akkor tárca nélküli miniszterként szolgáló Süli János arra az ünnepségre eljött és beszédet mondott, holott Horthy Miklós szobra már akkor is ott volt.
Felhívtam a távolmaradt előkelőségeket, hogy megkérdezzem őket, valójában miért mondták le a rendezvényt. Süli János – aki cikkünk megjelenésének a napján mondott le az államtitkári tisztségéről – nem vette fel telefonját. Horváth Kálmánnal és Gyurkovics Jánossal viszont sikerült beszélnem. Mindkettőjüktől azt kérdeztem, hogy távolmaradásuk a saját döntésük volt, vagy központi elvárásra mondták le a programot.
Horváth Kálmán röviden reagált: – Erre a kérdésre nem válaszolok – mondta a 64 éves, jogász végzettségű főispán. A szekszárdi alpolgármester először ekképp indokolta lemondását: – Meghalt a bérmakeresztapám, az ő temetésére mentem – mondta Gyurkovics János. – A temetés mikor volt? – kérdeztem az alpolgármestert. – Elnézést, abba kell hagynom, mert behívtak egy orvosi kezelésre – válaszolta. Később újra felhívtam, s ő akkor így beszélt: – Szabadidőmben odamegyek ahová akarok, és ennél többet erről nem mondok. És elköszönt. Pedig meg akartam neki jegyezni, hogy a meghívón alpolgármesterként volt feltüntetve, így már nem számított magánembernek, hanem városvezetőnek. Megkérdeztem volna Gyurkovicstól, hogy ilyenkor a részvételnek vannak-e protokolláris szabályai a szekszárdi önkormányzatnál, s ha igen, akkor ez esetben – vagyis amikor meghívták és először igent mondott, majd nemet – konzultált-e a polgármesterrel és képviselőtársaival. Ám ezt nem tudtam meg.
Azt viszont megtudtam, hogy Nagy Lajos a vitézi rend emlékművének felállítása előtt a szekszárdi önkormányzathoz fordult, hogy segítsék kezdeményezését. A kérésről a kulturális bizottság augusztus közepén tárgyalt, és pártoktól függetlenül egyöntetűen a támogatás ellen szavaztak, így a kérdés nem is került a közgyűlés elé. Illés Tamás, a bizottság ellenzéki összefogással megválasztott képviselője vezette a grémium ülését, és szerinte Horthy neve vágta ki a biztosítékot a képviselőknél. Ezek után Illés nagyon meglepődött, amikor az avatás előtt azt látta, hogy az egyik vitézi táblára a szekszárdi önkormányzatot is felvésték, mint emlékműállítót. Illés szólt is a tábla miatt, hogy nem maradhat, azóta pedig le is vették.
Egyébként a kormánypárti politikusok nemcsak Szekszárdon kerülték a Horthy emlékét ápoló avatásokat. A háború után a kétezer lelkes Hajdúbagoson kapott a kormányzó először egész alakos szobrot, közterületen. A polgármesteri hivatallal szemben álló művet 2021-ben leplezték le, s az ünnepséget nem tisztelték meg kormánypárti politikusok. Ahogyan az 1400 lelkes Bács-Kiskun megyei Csátalján sem, ahol 2022 júniusában adtak át egy közterületen felállított Horthy fejszobrot. Mindkét település polgármesterét arról kérdeztem: hívtak-e ismert kormánypárti politikusokat az ünnepségre, vagy puhatolóztak-e arról, hogy hajlandók-e a vezető politikusok eljönni az avatásra.
Csátalja Fidesz-KDNP támogatással megválasztott polgármestere, Kovács Antal erre a kérdésre nem akart válaszolni.
Hajdúbagos első embere az egykor MDF és MIÉP színekben a parlamentben politizáló Szabó Lukács viszont nem zárkózott el. A falujában függetlenként megválasztott, 73 esztendős politikus a következőket mondta:
– Nem hívtam meg kormánypolitikusokat, mert nem akartam őket kínos helyzetbe hozni. Ettől még eljöhettek volna, hisz hirdettük az avatás időpontját. De nem jöttek el. A közmédia se jött el. A Fideszben úgy látják, hogy ha Horthy mellett nyíltan kiállnak, akkor azzal nyerhetnek is és veszthetnek is szavazatokat, de összességében aligha lesz több voksuk, így nem éri meg, hogy kockáztassanak.
