Ismét emelkedett azok aránya, akik inkább agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és nem osztják azt a feltevést, hogy Oroszország csak védekezik – olvasható ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített kutatásából, amely a magyarországi felnőtt népességre nem, de életkor és iskolázottság szerint reprezentatív.
Februárban a megkérdezettek 64 százaléka minősítette orosz agressziónak az Ukrajnában zajló háborút, áprilisban már csak 56 százalékuk. A most augusztusban mért adatok alapján újra 63 százalékos támogatottsága van ennek az amúgy evidensnek tűnő állításnak. A felmérésben résztvevők 19 százaléka azonban még mindig arra jutott, hogy a háború inkább védekezés Oroszország részéről, míg 17 százalék nem tudott, nem akart válaszolni.
A fideszes szimpatizánsok közül jóval kevesebben (46 százalék) gondolják úgy, hogy Oroszország agressziót követett el, mint az ellenzéki táborban (88 százalék). A diplomások körében kiemelkedően magas (80 százalék) azok aránya, akik agressziónak minősítik a történteket, és így látja a budapestiek nagy többsége is (77 százalék).
A magyarok nagyjából ötöde (21 százaléka) „nagyon”, 27 százaléka „egy kicsit” fél, szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban. A lakosság 31 százalékát ellenben ez nem érdekli, 21 százalék „változó mértékben” aggódik.
A megkérdezettek 51 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra, és további 30 százalék is az „inkább nem valószínű” lehetőséget jelölte meg. Ebben a tekintetben február óta csak egészen minimálisan változott az emberek véleménye. A februári és az áprilisi adatokhoz képest augusztusra valamivel csökkent, de még mindig magas azok aránya (74 százalék), akik szerint nem valószínű, hogy a háború során atomfegyvereket is bevetnek.
A Publicus Intézet felméréséből az is kiderül: a nagy többség attól tart (53 százalék „nagyon”, 19 százalék „egy kicsit”), hogy a háború miatt tovább drágul a gáz ára. Akad ugyanakkor egy 13 százalékot kitevő réteg, amely egyáltalán nem számol ezzel a lehetőséggel.
Nőtt azok száma (48 százalékra), akik elvárnák, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jelenleginél keményebben ítélje el Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. A válaszolók 34 százalékának nincs ilyen igénye, 18 százalék nem felelt a kérdésre. Nem meglepő módon a fideszes szimpatizánsok lényegesen kevesebben (15 százalék) szeretnének keményebb fellépést látni a kormányfőtől, mint az ellenzékiek (88 százalék).
Egyre többen elégedetlenek az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával. Az elégedetlenek és az elégedettek aránya februárban még hajszálpontosan megegyezett (46-46 százalék), áprilisban felülkerekedtek az elégedettek (56 százalék), mára viszont megfordult a trend: 50 százalék elégedetlen és csak 40 százalék elégedett.
Még nagyobb elmozdulás tapasztalható, ha az a kérdés: mennyire elégedett azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált? Februárban a megkérdezettek 60, áprilisban 66 százalék volt elégedett, augusztusra azonban az elégedettek tábora 42 százalékra esett, az elégedetleneké pedig 52 százalékra nőtt.
Bár a márciusi 23 százalékhoz képest augusztusban már 30 százalék volt elégedetlen azzal, ahogyan a kormány a Magyarországra érkező ukrajnai menekültekről gondoskodik, ebben az ügyben a társadalom döntő részének (62 százalék) nincs gondja a kabinet tevékenységével. Hasonló megállapítást lehet tenni több más esetben is. Márciusban 86 százalék értett egyet azzal, hogy Magyarország nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát, valamint 79 százalék azzal, hogy Magyarország minden Ukrajnából érkező menekültet befogad. Ebben a két kérdésben az egyetértők aránya 79, illetve 68 százalékra mérséklődött. A válaszadók 64 százalékának tetszésével találkozik, hogy Magyarország nem engedi, a területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnának.
Összegességében 23 százalék vélekedik úgy, hogy Magyarországnak több segítséget kellett volna nyújtania Ukrajnának, 48 százalék nagyjából megfelelőnek tartja a segítségnyújtás mértékét. 12 százalék kevesebbel is beérte volna, míg 8 százalék úgy látja, mást és máshogyan kellett volna segíteni, nem feltétlenül többet vagy kevesebbet (10 százalék nem válaszolt).
Jelentősen csökkent azok aránya – az áprilisi 45-ről 29 százalékra –, akik szerint lehetséges egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal. A megkérdezettek 56 százaléka ezzel szemben azt gondolja, hogy Magyarországnak választania kell, hova akar tartozni. Szintén 56 százalék sokáig elhúzódó háború számít, de egyúttal arra is, hogy más országok nem „vonódnak be” a fegyveres konfliktusba.
A háború megkezdése óta a lakosság 53 százalékának romlott a véleménye Putyinról, 43-43 százalékának pedig Oroszországról és Orbán Viktorról. Az Európai Unióról a válaszadók 37, az USA-ról 35, Ukrajnáról 32, a NATO-ról 19 százalékának lett rosszabb véleménye. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a háború kitörése óta romlott Magyarország megítélése Európában.
