;;

EU;Oroszország;gazdasági válság;G7;Északi Áramlat;jelentés;Nyugat;szankciók;Kreml;orosz olaj;orosz-ukrán háború;ársapka;

- Hosszú és mély gazdasági recesszióra figyelmeztetik az orosz vezetést egy kiszivárgott belső jelentésben

Három forgatókönyv közül kettő szerint jövőre felgyorsul az orosz gazdaság visszaesése, a gazdaság teljesítménye pedig csak az évtized végén vagy később áll vissza az Ukrajna elleni agresszió kezdete előtti szintre.

Hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval nézhet szembe Oroszország az amerikai és európai szankciók miatt, és veszélybe kerülhetnek azok az iparágak, amelyekre az ország gazdasága évek óta támaszkodik – írja a Bloomberg hírügynökség, amely hozzájutott a legfelsőbb orosz vezetők számára készített belső jelentéshez. Az MTI szerint a jelentést a Kommerszant című orosz gazdasági lap is idézte.

A tisztségviselők és szakértők több hónapos munkájának eredményeként született dokumentumban megpróbálták felmérni Oroszország gazdasági elszigetelődésének valódi hatását Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója miatt. A jelentés súlyosabb képet fest ahhoz képest, amit a kormányzati tisztségviselők általában derűlátónak tűnő nyilatkozataikban megfogalmaznak.

A jelentést a legfelsőbb vezetők zárt ajtók mögötti augusztus 30-i ülésére készítették, a tanácskozást ismerő emberek pedig megerősítették a jelentés hitelességét.

A szövegben felvázolt

három forgatókönyv közül kettő szerint jövőre felgyorsul az orosz gazdaság visszaesése, és a gazdasági teljesítmény csak az évtized végén vagy később áll vissza az Ukrajna elleni agresszió kezdete előtti szintre.

Az „inerciálisnak” elnevezett forgatókönyv azt feltételezi, hogy a gazdaság jövőre 8,3 százalékkal gyengül 2021-hez képest, és ezzel eléri a mélypontot a visszaesés.

A „borúlátó”forgatókönyv szerint a mélypont 2024-ben lesz, akkor a GDP 11,9 százalékkal marad el a 2021-es szinthez képest.

Minden forgatókönyv szerint nő a szankciók nyomása, és bővül a hozzájuk csatlakozók száma. A jelentés szerint Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.

A beszámoló kitér arra is, hogy a szakemberhiány milyen hatást gyakorol a gazdaságra. A dokumentum készítői szerint 2025-ig akár 200 ezer informatikus is elhagyhatja az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „agyelszívás” növekedéséről.

A szöveg szerint

az Oroszország fő exportpiacának számító Európába irányuló gázszállítás teljes leállítása évi 400 milliárd rubel (6,6 milliárd dollár) kieső adóbevételt jelenthet.

A kieső árbevételt új exportpiacokkal még középtávon sem lehet teljes mértékben kompenzálni. A jelentés figyelmeztet, ha a világgazdaság recesszióba süllyed, Oroszország exportja tovább csökkenhet, ez pedig a rubel zuhanását és az infláció megugrását idézheti elő.

A jelentés összeállítói szerint egyszerűen nincsenek alternatív beszállítók egyes kritikus importtermékekhez. Még a mezőgazdasági szektorban is, ahol a Kreml a külföldi készletek pótlására tett erőfeszítéseit hangoztatja, a kulcsfontosságú inputoktól való függés arra kényszerítheti az oroszokat, hogy csökkentsék élelmiszer-fogyasztásukat, mivel a készletek apadnak. A nyugati technológiához való hozzáférés korlátozása miatt pedig Oroszország egy-két generációval lemaradhat a jelenlegi szabványoktól, mivel kénytelen kevésbé fejlett kínai és délkelet-ázsiai alternatívákra hagyatkozni.

A Kreml az európai politikusokat hibáztatja az Északi Áramlat 1 leállása miatt

Az európai politikusokat tette felelőssé a Kreml az Északi Áramlat 1 gázvezeték leállása miatt, azzal érvelve, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióik akadályozzák a karbantartást.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a Gazprom orosz állami energiacég péntek este olajszivárgásra hivatkozva bejelentette, hogy mégsem indítják újra a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül. 

A hír megrázta a pénzügyi piacokat, hétfő reggelre az euró két évtizedes mélypontra süllyedt a dollárral szemben, a gáz ára megugrott, az európai részvényindexek pedig jelentős mínuszban nyitottak.

„Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntenek, hogy visszautasítják berendezéseik, vagyis pontosabban a Gazpromhoz tartozó berendezések szervizelését, amelyre a szerződés alapján kötelesek, az nem a Gazprom hibája” – mondta az orosz állami televíziónak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Ez azoknak a politikusoknak a hibája, akik a szankciókkal kapcsolatos döntéseket hozták” – tette hozzá.

Szintén az orosz állami televíziónak nyilatkozva Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, a berendezés további működtetése érdekében a Siemens Energynek teljesítenie kell a turbinakarbantartásról szóló szerződés feltételeit. Novak szerint a szankciókat összhangban kell hozni a szerződési feltételekkel, hogy a berendezések valóban tovább működhessenek.

Sem Peszkov, sem Novak nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy mikor indulhat újra a gázszállítás.

A Kreml a Nyugatot teszi felelőssé a gázválságért, megtorlásra figyelmeztet az olajárplafon bevezetése esetén

Peszkov a „Nyugatot” tette felelőssé az Európát valaha sújtó legsúlyosabb gázválságért, egyúttal megtorlásra figyelmeztette a G7 országait abban az esetben, ha árplafont vezetnek be az orosz olajra.

„A gázszállítással kapcsolatos problémák a nyugati országok, köztük Németország és Nagy-Britannia által országunkkal szemben bevezetett szankciók miatt merültek fel” – mondta Peszkov újságíróknak.

Az Ukrajna elleni háború február 24-i kezdete óta az európai fogyasztók ígéretet tettek orosz energiafüggőségük csökkentésére, Oroszország pedig csökkentette vagy leállította a szállítást a Nyugatra irányuló három legnagyobb gázvezetékén.

A kérdésre, hogy

újraindulna-e az Északi Áramlat a szankciók enyhítése esetén, a szóvivő úgy válaszolt, hogy „feltétlenül”.

Uniós tagállamok azzal vádolják Moszkvát, hogy fegyverként használja fel az energiaellátást, hétfőn pedig egy német kormányzati szóvivő úgy vélekedett: a legutóbbi gázárugrás Putyin stratégiájának része.

Peszkov egyúttal megtorlásra figyelmeztette az orosz kőolajra és kőolajtermékekre árplafont bevezetni tervező G7-et. Mint azt a Reuters megjegyzi, a lépés aligha ártana Oroszországnak abban az esetben, ha Kína és India nem követné ezt a példát.

Az eddig is önkéntes alapon működő, a diákok ellátására létrejött, mára szinte kigazdálkodhatatlan programot sorra mondhatják le a cégek.