- Falig hátrál az Orbán-kormány az Európai Bizottság előtt, független korrupcióellenes hatóság fog működni Magyarországon

Három hónapon belül, 2022. november 21-ig megkezdhetné működését egy korrupció ellen küzdő  független hatóság Magyarországon – derül ki az Orbán-kormány hétfő este a Magyar Közlönyben megjelent határozatából. 

Az 1424/2022. (IX. 5.) jelzésű határozat tanúsága szerint „általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra”.

Ez feketén-fehéren azt jelenti, hogy az Orbán-kormány meghátrált az Európai Bizottság előtt, és teljesíti azokat a követeléseket, amelyek a 2021-2027 közötti EU-s költségvetést kísérő kondicionalitási mechanizmusban szerepelnek. Ez a kondicionalitási mechanizmus arról szól, hogy pénzmegvonással  lehessen sújtani azokat az azokat az EU-tagországokat, ahol a hatóságok elmulasztják kivizsgálni a korrupció gyanúját keltő ügyeket, amelyek közvetlenül károsítják a közös uniós költségvetést. Magyarország ellen az Európai Bizottság alig 48 órával a Fidesz április 3-i győzelme után el is indította a hatósági mulasztás gyanúja miatt a jogállamisági eljárást. 

A határozat kitér arra is, hogy 2022. december 1-ig Korrupcióellenes Munkacsoportot hoznak létre. Ebben kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog szerint paritásos alapon vesznek részt. Működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.

Mindezért Varga Judit igazságügyi miniszter felel, akinek a Pintér Sándor belügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bevonásával, „az Európai Bizottsággal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és más hazai és nemzetközi szervezetekkel konzultálva, a nemzetközi standardoknak megfelelően és a jó gyakorlatokat felhasználva készítse elő az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő jogsértések és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság felállításával és a Korrupcióellenes Munkacsoport működésével összefüggő jogszabályok megalkotására, költségvetésre és infrastruktúrára.

A következő, 1425/2022. (IX. 5.) jelzésű határozatban az Orbán-kormány Navracsics Tibort kéri fel, hozzon létre a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert, és vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15 százalékos küszöböt. Az egyajánlatos közbeszerzések régóta szúrják az Európai Bizottság szemét, korábban még Gulyás Gergely is elismerte, hogy legitim a brüsszeli kritika, az Orbán-kormány pedig vállalta is, hogy csökkenti az arányukat.

Az Orbán-kormányt hosszú idő óta bírálják bel- és külföldön is, amiért gátolja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, a két határozattal pedig nyilvánvalóan azt akarja elérni, hogy a fékezhetetlenül száguldó infláció és a fenyegető gazdasági válság árnyékában az Európai Bizottság jóváhagyja Magyarország tervét, és utalja azt a pénzt, amely a gazdasági helyreállítási alapból (RRF) jár. Az RRF vissza nem térítendő támogatásból és a kedvezményes hitelrésze által biztosított további forrásokból áll, az előbbi 2500 milliárd, az utóbbi 3500 milliárd forint értékű csomag. 2021 áprilisában még úgy volt, hogy az Orbán-kormány csak a vissza nem térítendő részre tart igényt, hivatalosan azért, hogy Magyarország ne adósodjon el jobban, valójában viszont az állhatott a döntés hátterében, hogy a miniszterelnök nem akart vitázni a Soros György után második számú közellenségnek kikiáltott Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.