A felismerhetetlenségi összeroncsolódott az autóban – egy ötszemélyes Opel Corsában – a rendőrség közlése szerint heten, felnőtt férfiak és nők utaztak. Vélhetően még a csomagtartóban is voltak emberek az ütközés pillanatában. A kunfehértói önkormányzat egy munkatársa lapunknak azt mondta, hogy talán nem helybeliek voltak az áldozatok, idénymunkások lehettek. Más sajtóértesülések szerint kiskunhalasi szőlőmunkások vesztették életüket. Hogy idénymunkásokat ért baleset, azt erősíti az: a tragédia egy földút és vasúti pálya kereszteződésében történt. A vonat vezetőjét könnyű sérülésekkel vitték kórházba, az utasok közül senki nem sérült meg.
A Mávinform azt írta, hogy egy sorompó nélküli, andráskereszttel megjelölt vasúti átjáróban ütközött a vonat és az autó. Ugyanebben a kereszteződésben tavaly októberben is történt egy ütközés, akkor a földútról egy férfi hajtott pótkocsis autójával a vonat elé, de ő könnyebb sérülésekkel megúszta, igaz, a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség miatt vádat emeltek ellene.
Mint arról lapunk is beszámolt, hasonlóan súlyos szerencsétlenség történt áprilisban a Csongrád-Csanád megyei Mindszent belterületén, amikor egy kisteherautó a fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtott a sínekre az érkező vonat elé. A furgonban – a mostani esethez hasonlóan – heten utaztak, közülük öten vesztették életüket.
Ma még nem tudtam senkinek úgy köszönni, hogy „jó napot” – Gyászolnak a mindszentiek a keddi tragédia utánA MÁV tájékoztatása szerint 2020-ban – a Covid-lezárások nyomán visszaeső közúti forgalom miatt – „csak” 62 vasúti átjáróbam történt balesetről tudnak, amelyekben összesen 6-an haltak meg. Tavaly viszont már 86 baleset összesen 17 ember életet követelte. Idén csak eddig 71 baleset történt, ezekben a hétfői áldozatokkal együtt összesen 29-en vesztették életüket.
Ezek a MÁV szerint kivétel nélkül azért következtek be, mert az autósok, kerékpárosok és gyalogosok megsértették a KRESZ előírásait, a vasút hibájából 2008 óta nem történt baleset.
Az már más kérdés, hogy talán jónéhány esetet meg lehetett volna előzni, ha több vasúti átjáróban lenne sorompó is. A sorompó nem tudja ugyan megállítani az autót, kerékpárt, de a figyelmetlen sofőr számára jobban észlelhető, jobban jelzi a veszélyt, mint csupán egyetlen andráskereszt. Ahogy a hétfői, 7 ember halálát követelő balesetnél, úgy a mindszenti 5 áldozattal járó karambol helyszínén sem volt sorompó.
A MÁV honlapján külön térképet szentel a legveszélyesebb átjáróknak. Országszerte nagyjából 35 olyan van, ahol az elmúlt négy évben kettőnél több baleset történt. A legrosszabb statisztikája egy nyíregyházi kereszteződésnek van: a mindössze egy Stop-táblával biztosított átjáróban négy év alatt 5 baleset történt.
A romló baleseti statisztikák miatt idén áprilisban a MÁV és a rendőrség plakátkampányt indított, a vasúti átjárók veszélyeire próbálták felhívni a figyelmet. Az induló kampány várható eredményességet firtató kérdéseinkre a vasúttársaság akkori vezérigazgatója, Homolya Róbert azt válaszolta, hogy a figyelmetlenségre talán a figyelemfelhívás a legegyszerűbb eszköz. Hogy a legegyszerűbb egyben a legjobb is-e, azt nem tudtuk meg,
a MÁV-tól ugyanis most nem érkezett válasz a plakátozás eredményességére vonatkozó kérdéseinkre, ahogy arra sem, mennyibe kerül a kampány.
Homolya Róbert tavasszal arról is beszélt lapunknak, „sem technika, sem személyzet, sem pénz nem áll rendelkezésre” ahhoz, hogy minden vasúti átjárót lefedjenek, azaz lámpával vagy sorompóval lássanak el. Ugyanakkor – tette hozzá – indítanak egy programot, amelyben megvizsgálják, hány olyan, csak fénysorompóval védett kereszteződés van, ahol sok a baleset, mert oda majd tervezik fizikai sorompó telepítését is.
A vasúttársaságnál érdeklődtünk arról is, hogy hol tart ez a program, de ezt nem közölték.
Azt viszont elmondták: az 5460 vasúti átjáró közül 1233 fénysorompóval biztosított, 1062-nél működik félsorompóval kiegészített fénysorompó és 221-nél van teljes sorompó.
Hiába dudált és kényszerfékezett
Teljesen mindegy, hogy egy útátjáróban mi van: andráskereszt, fénysorompó vagy sorompó, akik betartják a KRESZ-t, azokat nem fogja baleset érni, akik viszont nem tartják, be, azoknak mindegy, milyen biztosítás van – fogalmazott lapunknak egy névtelenséget kérő mozdonyvezető. Szerinte kielégítő a hazai kereszteződések biztosítása, és „aki szabályt akar szegni, az fog is”.
A ma már csak tehervonatokat továbbító férfi korábban kis híján maga is átélt egy gázolást: a lökösházi gyorsvonatot vezetve százzal robogott át a nagykátai állomáson, amikor egy fiatal nő egy gyalogosok által kitaposott – ahogy ő fogalmazott –„vad átjárónál“ a sínekre gyalogolt. Fejhallgatót viselt, így a férfi hiába dudált és kényszerfékezett, a nő csak szinte az utolsó pillanatban érzékelte és lépett el a vonat útjából.
