A Walletmor brit-lengyel cég Magyarországon is elérhetővé tette a bőr alá ültethető chipjét, amellyel fizetni vagy ajtót nyitni is lehet. A Portfolio erről szóló cikke nyomán jelentkezett is náluk egy plasztikai sebész, aki vállalja, hogy elvégzi a műtétet, egy Új-Zélandi üzletembernek már csinált is ilyet. Mint levelében írta, a műtét helyi érzéstelenítéssel történt, körülbelül 10 percig tartott, és a végén a páciens már a keze érintésével fizetett, mivel a chip a beültetés után azonnal működik (és az ígéret szerint a helyén is marad). A mintegy 32 európai országban forgalmazott chipet egy prepaid érintéses bankkártyaként lehet használni és egy appon keresztül tölthető fel. A chip egy grammot nyom, egy apró mikrochipből és egy antennából áll, amelyet egy biopolimer - egy természetes eredetű, műanyaghoz hasonló anyag - foglal magába. A lap információi szerint a társaság egy 28 miliméteres érintéses NFC chipet használ, amely lényegében véve teljesen ugyanolyan technológia, mint amelyeket az érintéses bankkártyákban is használunk, ám ezt egy testbe ültethető anyagba zárták. Ezek a bőr alá beültethető, rizsszemnél nem sokkal nagyobb chipeknek nincs saját energiaforrásuk, önmagukban nem tárolnak érzékeny adatokat.
Az NFC mikrocsip gyors és biztonságos adatcserét biztosít a pár centiméteres távolságból, ezen a technológián alapul a mobilos érintés nélküli fizetésen kívül a „kulcsmentes” autók működése is. A csip segítségével nyithatjuk az NFC zárrendszerrel működő ajtókat is (amivel kiválthatjuk az irodai vagy edzőtermi belépőkártyánkat), okoslámpát is lehet vele vezérelni, tárolhatunk rajta GPS-koordinátákat, névjegykártyát, valamint az oltási igazolást is rátölthetjük.
Az, hogy a digitális technika - nem utolsó sorban minatűrizálhatósága miatt - alkalmazható lesz, vagy már alkalmazható emberek megfigyelésére, akár irányítására régóta fantasztikus történetek és összeesküvés elméletek témája, de komoly tudományos kísérlet - legalábbis amiről a nagy nyilvánosság rendszeresen értesülhet -, úgy tűnik, csak Elon Musk Neuralink-projektje keretében folyik. A cél: az agyat és a számítógépeket összekötő, azok között kétirányú kommunikációt lehetővé tevő eszköz fejlesztése. Még csak állatbemutatók történtek, az emberen való kísérletre talán már ez évben sor kerül.
De az összeesküvés-elméletek virágoznak, a koronavírus járvány elleni oltásokról elterjedt konteók egyik legvadabbika az, hogy az injekcióval Bill Gates olyan láthatatlan mikrochipeket juttat a testünkbe, amelyekkel visszaélve, szörnyű dolgokat művelhet, például a chipeken keresztül nyomon követhetők lennének az emberek. Mikor ez a szóbeszéd két éve elterjedt már régóta létezett a bőr alá való chip ültetésének technológiája, például elveszett kutyákat lehet azonosítani ilyenekkel nagyjából olyan közelségből, mint az érintéses fizetőkártyák esetében. Ez azt jelenti, hogy előbb meg kell találni a szökevény ebeket, és csak ezután lehetséges leolvasni, ki is a gazdájuk.
A valódi, messziről fogható jelek előállításhoz, továbbításához komoly energiaforrásra van szükség. Aki már látott természetfilmet jeladóval felszerelt oroszlánról, láthatta, milyen súlyos, méretes nyakörvre van szükség, hogy a csak néhány hétig életképes akkumulátort fel lehessen rá erősíteni. Az akár nyomonkövetésre is használható okos mobiltelefonunk más dolog: azt egy-két naponként töltjük, és egyébként is, minden különösebb skrupulus nélkül, önkéntesen végzünk vele olyan műveleteket, amelyek sok mindent elárulnak rólunk. Hol járunk, mi után érdeklődünk, kikkel, milyen szoros kapcsolatot tartunk, mennyi pénzt hol, mire kölünk. Tehát telefonálunk, internetezünk, navigálunk, fizetünk önkéntenesen chipekkel, miközben az adataink mentődnek. Igaz, ezeket egy rizsszemnél azért nagyobb szerkezetekkel, kártyákkal, mobileszközökkel tesszük, amelyek nem olyan rejtélyesek, mint az a kis valami - szó szerint morzsa - a bőrünk alatt.
A Neuralink vagy valamilyen más hasonló technológiával elviekben lehetséges lesz emberek irányítása is - Musk szerint az egyik cél bizonyosfajta agykárosodások elkerülése, hogy a végtagok újra mozgásba hozhatók legyenek -, de a kis, passzív, csak külső mágneses tér hatására aktiválódó chipek erre biztosan nem alkalmasak. Nyomon meg épp annyira követhetők, mint bármilyen más digitális technikát alkalmazó eszköz. Több amerikai állam - megnyugtatván az összeesküvés-elmélethívőket - már törvényt is hozott arról, hogy chipeket nem lehet kötelezően beültetni emberekbe.
A svédek élenjártak
Ember bőre alá először Kevin Warwick brit tudós ültetett chipet kilenc napra kísérleti jelleggel 1998-ban. A legnagyobb port ezután 2019-ben vert az emberi szervezetbe ültetett chipek ügye, amikor híre ment, hogy több mint 4000 svéd érezte szükségét annak, hogy a Biohax International nevű cég kis eszközét beültetesse a mutató- és hüvelykujja közötti területre. A felhasználók azzal magyarázták elhatározásukat, hogy így nem hordozzák magukkal kártyák tömegét - kapunyitás, fizetés, utazás, személylazonosítás egy eszközzel történhet, ami ráadásul mindig “kéznél” van.
