Újabb kamatemelésről és más monetáris szigorításokról döntött keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A testület a piaci várakozásoknak megfelelően újabb 100 bázisponttal, 10,75 százalékról 11,75 százalékra emelte irányadó kamatát.
A jegybank az inflációs folyamatokat látva nem tehet mást, mint, hogy határozottan emeli kamatait – mondta sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Az infláció júliusban a KSH mérése szerint 13,7 százalék volt, augusztusban már 15-16 százalék között alakulhatott. Azt is látjuk, hogy a következő hónapokban, az év végéig emelkedő pályán marad az infláció - fogalmazott. Azt ugyanakkor a sokadik kérdésre sem volt hajlandó elárulni, hogy a jegybank várakozásai szerint mikor és hol tetőzhet az infláció. Ezt az alelnök azzal indokolta, hogy a gazdasági folyamatok napról-napra változnak, hiszen az inflációs csúcsot leginkább az energiaárak alakulása befolyásolja. Az MNB csak a jövő hónapban frissíti inflációs prognózisát – ez volt a másik oka, hogy nem adott pontosabb előrejelzést.
Azt viszont Virág Barnabás már most elmondta, hogy a magyar gazdaság növekedése – a rendelkezésre álló havi részadatok alapján – akár már a harmadik negyedévtől 0 százalékra csökken.
Vagyis satuféket nyom a gazdaság.
Az alelnök ugyanakkor leszögezte, hogy a növekedés leállása egyelőre nem fenyeget széles körű recesszióval. Azaz tömeges elbocsátásokkal, a munkanélküliség növekedésével nem számolnak, és ennek nem is látják jeleit.
Az MNB alig két hónapja kiadott előrejelzése még azzal számolt, hogy az inflációs csúcs 16 százalék körül lesz ősszel. Ez két hónap után be is következett. Innentől kezdve nincs túl sok jelentősége annak, hogy mekkora lesz az MNB szerint az infláció, hiszen a jegybank képtelen előre jósolni a folyamatokat. A piaci elemzők szerint az inflációs csúcs 20 százalék körül lesz, egyre többen ugyanakkor 20 százalék feletti értékeket várnak decemberre. Csak 2023 első hónapjaiban várható az ütem mérséklődése, majd jövő ősszel csökkenhet az árnyomás 10 százalék alá.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője arra számít, hogy az infláció az őszi hónapokban tovább nő. Augusztusban az energiaárak emelése, októberben az üzemanyagár-sapka esetleges változása vagy eltörlése adhat újabb lökést a drágulásnak. Így az őszi-téli hónapokban az éves infláció mértéke átlépi majd a 20 százalékos szintet.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholdig vezető elemzője szerint az inflációs kockázatok fokozódása miatt az év végére 13,5 százalékig emelkedhet az alapkamat - továbbra is jelenlévő felfelé mutató kockázatok mellett -, majd ezen a szinten maradhat. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban a jövő év második felében számít, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy a drágulás 2023 után visszatér a toleranciasáv 4 százalékos teteje alá. Így a jövő év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat – tette hozzá az elemző.
Az MNB nem csak a fokozatos inflációs nyomás, hanem a nagy jegybankok várható kamatemelései miatt is rákényszerül a kamatemelésre. A USA jegybankja, a Federal Reserve vezetői a múlt héten tartott sajtótájékoztatóikon mondták el, hogy legfontosabb célnak az infláció leszorítását tartják, ezért emelni fogják a dollárkamatokat. Hasonló üzeneteket küldenek a piac számára az Európai Központi Bank döntéshozói is, márpedig ha ők emelnek, az MNB is kénytelen emelni a forint védelmében. A forint egyébként a kedd délutáni kereskedésben erősödött, ami részben az MNB döntéseinek a következménye. Ugyanekkora, vagy még fontosabb tényező volt azonban, hogy jelentősen csökkent az európia földgáz ára. A kamatemelés bejelentése előtt 405,5 forinton kereskedtek az euróval, délután 403 forintig csökkent az árfolyam, de nem tudott ezen a szinten maradni.
Csökkenti a pénzbőséget az MNB
A jegybank a kamatok emelése mellett több intézkedéssel 4500-5000 milliárd forintnyi plusz likviditást akar kiszívni a bankrendszerből, hogy ezzel is csökkentse a pénzbőség által keltett inflációt. Ennek érdekében jelentősen, 1 százalékról 5 százalékra emeli a kötelező jegybanki tartalék mértékét. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankoknak a betéteik 5 százalékát kell a jövőben az MNB-ben tartaniuk. A felesleges pénz felszívására a jegybank hosszú lejáratú betéteket és kötvényeket is kibocsát a mindenkori jegybanki alapkamat mértékén.
