Eredménytelenül zárult New Yorkban, az ENSZ székhelyén a több mint 50 ország részvételével az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások ötödik köre arról, hogy a nyílt óceánok - tehát azok a területek, amelyek már nem tartoznak a partjukon fekvő országok fennhatósága alá - 30 százaléka természetvédelmi terület legyen.
A High Ambition Coalition (Nagy Ambíciójú Koalíció) tavaly arra tett vállalást, hogy 2030-ra a világ óceánjainak 30 százalékát - 11 millió négyzetkilométert -, amelyek a partoktól 370 kilométeren túl vannak megvédi. Megállapodás nélkül azonban a fogadalmaiknak nincs törvényi alapjuk. (Nyílt tengerek a Föld területének csaknem felét borítják, az óceánoknak a két harmadát teszik ki.) A természetvédők aggodalmaikat fejezték ki: szerintük vészesen fogy az idő, hogy meg lehessen védeni az óceánokat, a tengerek élővilágának sokféleségét, ezért mihamarabb további tárgyalások szükségesek. Ha csak nem kerül sor vészhelyzeti megbeszélésekre, 2022-ben már nem sikerülhet tető alá hozni a szerződést, jelzete a Greenpeace. “Egyszerűen kiszaladunk az időből. A kudarc emberek milliárdjainak megélhetést és élelmiszerbiztonságát fenyegeti. A High Ambition Coalition tagjai és olyan országok, mint az USA, kötelezettségvállalásaik ellenére túl lassan cselekedtek, hogy kompromisszumokat találjanak” - mondta Laura Meller a szervezet munkatársa. A WWF szerint, jelentős előrehaladás történt az előzetes szövegben annak érdekében, hogy elmozduljunk a mai helyzet felől, amikor a nyílt vizek mindenki tulajdonának számítanak afelé, hogy közös fennhatóság alá tartozzanak mindenkire érvényes felelősséggel, de a diplomáciai egyezségre nem üthető pecsét, amíg nincs mindenben egyetértés.
A tengerek élővilága szigorú intézkedésekkel még menthetőnek tűnik, a felmelegedés miatti vízszintemelkedés azonban már elérte a 30 centimétert, és úgy tűnik, a folyamat már nem állítható meg akkor sem, ha a káros gázok kibocsátása megszűnne - állítja egy hétfőn megjelent tanulmány. A Természeti Klímaváltozás folyóiratban olvasható tudományos közlés szerint az eddigi jelentős vízszintnövekedés legfőbb oka is a grönlandi jégtakaró olvadása, és további 25 centiméteres emelkedés várható, bárhogyan is folytatódik a klímaváltozás. Ez csaknem annyi, mint amennyi az elmúlt évszázadban történt, ami a jégolvadásból és a felmelegedő óceánok térfogatnövekedéséből adódik. A tudósok megalapozott elméletek felhasználásával képesek voltak meghatározni, hogy a grönlandi jégtakaró 3,3 százaléka - 110 billió tonna jég - már az eddigi változások hatására is el fog olvadni.
“A tengerszintemelkedés ettől az elolvadt jégtől tovább fog folytatódni, mindenféle klímaváltozási tényezőtől függetlenül. Ez a víz gyakorlatilag már a híd alatt van” - jegyezte meg Jason Box, a Dániai és Grönlandi Geológiai Megfigyelőközpont tudósa, a tanulmány vezető szerzője. A tudósok pontos határidőről nem beszélnek, de megtörténtét mostantól a század végéig teszik. A kutatás mindenesetre nagyon visszafogott előrejelzést ad, amit a hőmérséklet virtuálisan kiszámolt, várható emelkedése inkább gyorsítani, növelni fog. Grönlandon elég jég van ahhoz, hogy ha az összes elolvad, 7,5 méterrel növelje az óceánok szintjét, de a tudósok figyelmeztetnek, hogy ez nem oszlana el egyenletesen a földön. Bizonyos területeket eltüntetne, míg máshol esne a vízszint, épp Grönland emelkedne ki a vízből, ahogy a jég súlya alól felszabadulna. Amíg az emberek által elindított felmelegedés nem kezdődött el, Grönlandon a hőmérséklet nem ment 0 Celsius fok fölé, de a nyolcvanas évek óta tíz évenként másfél fokkal nő, négyszer gyorsabban, mint a világátlag, egyre valószínűbbé téve, hogy átlépi az olvadási küszöböt. Július közepén naponta 6 milliárd tonna jég olvadt el, ennek vize elég lenne 7,2 millió verseny-úszómedence megtöltéséhez.
