Leginkább az édességgyártókat sújtja a fokozódó cukorhiány, és a kínálat csökkenése miatt a rendkívül fontos alapanyag mindjobban növekvő ára. Hiába készül a hagyományos termékekből cukormentes változat is, ezeket a vevők nem keresik. A gyártók ezért emelni fogják az édességek árát, de hogy mennyivel, az a termékek igen változatos nyersanyag-összetételétől is függ.
Idén a lépcsőzetes áremelkedést kevésbé vettük észre, a jövő évi ugrásszerű drágulást viszont már érzékelni fogjuk
- összegezhető a gyártók véleménye.
A cukor hosszú időn át egyre olcsóbb lett a világpiacon, tavaly azonban hirtelen fordulat következett be, és elindult az áremelkedés, amivel most már a termelőknek is számolniuk kell – mondta lapunknak Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetsége főtitkára.
Az iparági jelzések szerint nemcsak itthon, de Európában mindenütt cukorhiány alakulhat ki. Az évi 16,5 millió tonna cukrot felhasználó régiónkban a fogyasztás 70 százaléka az élelmiszeriparhoz, 15 ezer vállalathoz köthető, amely összesen 700 ezer embernek ad munkát. A Kereskedelmi Világszervezet intervenciója és az Európai Unió cukoripari rendtartása nyomán 2006 és 2017 között csaknem felére csökkent az európai cukorgyárak száma és termelése. Magyarországon is csak a kaposvári üzem maradt meg, térségünk így exportőrből importőrré vált. Több más tényező – a fogyatkozó répaültetvények, a klímakrízis, a növénybetegségek, a répa és a kukorica hozamcsökkenése – is közrejátszott abban, hogy a cukor és az izoglükóz, vagyis a kukoricaszirup kínálata egyre kisebb, miközben a behozatal a magas vámok és a szűkös kvóták miatt akadozik.
Ahhoz viszont, hogy a csoki és a jégkrém továbbra is a megszokott élvezetet nyújtsa, az előállításához minden alapanyagra szükség van. Ezt a gyártók is tudják, és igyekeznek is beszerezni az összetevőket, de nincsenek könnyű helyzetben. Az üzemanyagok, a közúti és a tengeri szállítás, valamint az alap- és csomagolóanyagok euróban számolt, a növekvő infláció és a gyenge forint hatására elszálló ára is drámai módon sújtja őket.
Az élelmiszeripar egészét nézve a drágulás mértéke meghaladja az 50-100 százalékot.
Az édesség- és jégkrémgyártóknak azonban még a trópusokon termesztett kakaó, kávé és vanília beszerzése közben jelentkező számtalan akadállyal is meg kell küzdeniük.
A kedvezőtlen folyamatok végét egyelőre nem látni, biztató jelek azonban vannak. A logisztikai költségek, a tengeri konténeres szállítás árai mérséklődtek, valamint a forint árfolyamának stabilizálására is történtek lépések – jegyezte meg a főtitkár. Intődy Gábor azért is bizakodó, mert az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet legutóbbi riportja alapján bizonyos élelmiszerek ára már csökken. Hosszú idő óta ez az első kedvező fordulatra utaló jel, amiről azonban egyelőre nem lehet megmondani, mennyire lesz tartós.
A fordulat ráférne a magyar árakra, hiszen
az Eurostat adatai szerint az édességeket is magába foglaló hazai élelmiszerár-emelkedés dobogósnak számít az Európai Unióban.
A KSH szerint júliusban 13,7, az Eurostat szerint 14,7 százalék volt Magyarországon az éves, átlagos infláció (az uniós statisztikai hivatal a magyar inflációba számolja a külföldiek magyarországi tankolásait is, ez okozza a jelentős különbséget). Az Eurostat szerint ezen belül júliusban Magyarországon az élelmiszerárak 28,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez az adat a második legmagasabb az EU-ban, csak Litvániában emelkedtek gyorsabban, 29,4 százalékkal az árak. Húsz százalékos vagy afeletti élelmiszer-inflációval küzd rajtunk kívül Csehország, Észtország, Bulgária és Lettország is, ugyanakkor a lengyeleknél csak 14 százalékos volt a drágulás. Az uniós átlag 12,8 százalék, az uniós lista legvégén a franciák állnak 7,2 százalékos élelmiszer-inflációval.
A nem uniós tagállam Svájcban alig 1,9 százalékkal nőttek az árak. A svájci frank a világ egyik legerősebb valutája, ez lehet az egyik oka az alacsony élelmiszer-inflációnak az alpesi országban. A magyar forint viszont az idén az egyik legrosszabbul teljesítő deviza, ez pedig rögtön részben magyarázatot ad arra, miért idehaza emelkednek ilyen gyorsan az árak. Fűtik a hazai élelmiszerárak emelkedését a kiskereskedelemre kivetett különadók, és paradox módon az ársapkák is, amelynek költségeit más termékek árának emelésével hozzák vissza a kereskedők. Nem tett jót a hazai áraknak a választások előtti pénzszórásnak köszönhető, hatalmas, mesterséges jövedelem-emelkedés sem, hiszen ez tette lehetővé a kereskedők számára az árak drasztikus emelését.
Nem térnek vissza az alacsony árak
Az OTP agrárszakértői szerint hosszú távon sem térnek vissza az elmúlt években megszokott alacsony élelmiszerárak – olvasható a bank elemzésben. Úgy vélik: az élelmiszerek reálára - és ebből következően részesedésük a fogyasztói kosárban - növekedni fog következő hónapokban, években. Az élelmiszerek évtizedeken át jellemző reálár-csökkenése megáll, és ezek a termékek más fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz viszonyítva erőteljesebben drágulnak az előttünk álló időszakban, amelynek hosszát a bizonytalanságok miatt nehéz megbecsülni.
