Ősbűnnek, a legsúlyosabb kormányzati hibák egyikének minősítette Lázár János építési és beruházási miniszter a Tranzit Fesztiválon tartott előadása során, hogy nem sikerült megoldani, hogy Paks 2 jövőre már áramot termeljen – írja a 444.
A tárcavezető szerint napi szinten kellett volna kontrollálni ezt a projektet, hogy ne csúszhasson meg ennyire.
Ha lenne jövőre Paks 2, nem lennénk kiszolgáltatva a világpiaci árnak
– vélekedett.
Így viszont – mint mondta – jelenleg nem biztos, hogy minden múzeum, sportcsarnok, uszoda nyitva lesz, mert az önkormányzatok nem tudják finanszírozni a rezsit. „Meg kell barátkozni ezzel, a kormány megtesz mindent, de az energia világpiaci ára nem rajtuk múlik” – jelentette ki Lázár.
Mint azt a Népszava nemrég megírta, az Orbán-kormány által Oroszországgal 2014-ben kötött szerződés szerint a vételár 12,5 milliárd euró, pénteki árfolyamon 5150 milliárd forint. Ebből tízmilliárd eurót – 4112 milliárd forintot – az orosz állam nyújt hitelbe, amely összeg a közel 4 százalékos kamat miatt visszafizetésig akár közel kétszeresére is duzzadhat, ráadásul a számla a forintgyengüléssel együtt is csak tovább nő. Az előkészítés elhúzódását ugyanakkor jól jellemzi, hogy a paktum megkötésének hevében Lázár János – akkori kancelláriaminiszterként – még 2023-ra tette az első új blokk átadását, miközben még az egész beruházás is csak most, 2022-ben kapott létesítési engedélyt.
Hiába tálalják sikerként Paks 2 létesítési engedélyének kiadását, az előzetes biztonsági jelentést még nem fogadta el a hatóságLázár szerint Magyarországon pénzszűkében van, az elmúlt évek jelentős fejlesztései után most elfogytak a források, mivel a háború miatt jelentősen, 4 százalékról 8-12 százalékra emelkedtek a kamatok, márpedig Magyarország GDP-arányos adóssága 80 százalék körül van, így ez komoly plusz teher. Finanszírozni kell a rezsicsökkentést is, ami elmondása szerint ezer milliárdos tétel az egekben lévő energiaárak miatt. És fejleszteni kell a hadsereget. Ezek viszik el a pénzek egy részét, és ezért bízta meg őt Orbán Viktor azzal, hogy vizsgálja felül a beruházásokat. Nagy munka, 10 ezer milliárdnyi állami fejlesztés zajlik, magyar és európai közpénzből, ezeket kell áttekinteni egyesével.
Így formálódik Lázár János birodalma„Pénzügyileg szűk a cipő, ezért tartalékot kell képeznie az országnak” – mondta Lázár, aki szerint a megkezdett fejlesztéseket befejezik, torzó nem marad, de új fejlesztéseknél a következő években nem lesz egyetlen kapavágás sem.
Spórolás címén leállították az állami beruházásokat, de a Városliget melletti hatalmas parkolóházak engedélyezését mégis elindította Lázár János tárcájaLázár állítása szerint 2100 milliárd forint fejlesztést fogtak már meg, ezek esetében leginkább közinfrastruktúra-fejlesztésekről van szó. Sorolt is példákat, „Zalaegerszeg-M7-esösszekötő, 360 milliárd, kuka, Esztergom-M1-es összekötő 380 milliárd, kuka, Bicske-Budapest között autópálya hatsávosítása, kuka. Nem lesz pénz a Testnevelési Egyetem újabb, 100 milliárdos fejlesztésére sem”. Utóbbinál azt mondta, számos olyan ígéret volt, amelyre nem volt valós fedezet, voltak eleve túlvállalások.
Egy későbbi kérdésre adott válaszból kiderült, hogy halasztják a Nyugati pályaudvar környékének megújítását is, de az állatkert Biodómját be akarja fejezni, mert ez egy fantasztikus ötlet, ráadásul nem maradhat torzón. Teljesen más a véleménye, mint sok fideszesé, nem érdekli, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van.
Őrzés nélkül maradhat a Biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnakAz EU-s pénzekről azt mondta, Navracsics „kiválóan tárgyal Brüsszelben, de nem úriemberekkel, hanem gazemberekkel”.
Lázár szerint a lengyelektől azt kérték, hogy „köpjék le a magyarokat, kapnak pénzt, megtették, de nem kaptak”. „Tőlünk meg azt kérik brüsszeli, kokainon élő úriemberek, hogy köpjünk fel és álljunk alá” – fogalmazott.
Lázár közölte, hogy amíg nem lesznek fejlesztések, kidolgoznak egy törvényt, amely – európai normák mentén, de – „helyzetbe hozza a magyar vállalkozókat az építőipari beruházásokban”. „Mert alapvető érdek, hogy legyen nemzeti vállalkozói réteg, amely élvezi a mindenkori állam figyelmét és támogatását. Ehhez az is kell, hogy a cégek is innováljanak, hiszen a kiemelt helyzetben elkényelmesedhetnek, azt pedig versenyszűkítő szándéknak is fel lehet fogni”.
A tárcavezető elmondta továbbá, hogy a jövőben
nem lesz érvényes egy közbeszerzés, ha arra csak egy ajánlat érkezik, legalább két érvényes ajánlat kell majd.
