Jól emlékszem még a középső gyerek első szülői értekezletére, ahol a tanító néni azzal kezdte: nagyon sajnálja, de ez egy fiús osztály lett. S ebben az sem zavarta meg, hogy a szülők többsége a „sajnos fiú” szülője volt. A hozzám tartozó sajnos fiúból azonban soha nem tört elő a térlátás, a műszaki érzék, szociológiát hallgat az egyetemen. A valóban szorgalmatos, szóban és írásban magát kiválóan kifejező leány viszont végül kémiából és biológiából tett emelt érettségit. De egyik se dekázott és valószínűleg mindkettő erősen vakarná a fejét, ha lapra szerelt bútort tennénk elé. Az már nézőpont kérdése, hogy az ország versenyképességéhez mennyiben járulnak majd hozzá.
Mindezek után hajlamos lennék könnyed vállrándítással letudni az Állami Számvevőszék bornírt okoskodását a „pink education” jelenségről vagyis az elnőiesedő oktatásról. Az abban megfogalmazott faék egyszerű üzenet, miszerint ennyi okos, tanult nő már veszélyes, jó lesz megfékezni ezt a csillapíthatatlan tudásszomjot, önmegvalósítási vágyat, mert a végén se házasság, se gyerek, kacagtató lenne - ha nem itt élnénk. Ha nem Kövér László „a világ azoké, akik teleszülik” lenne a házelnök, nem Orbán Viktor „előbb-utóbb mindenki a konyhában köt ki” alakított volna kormányt megint és nem Novák Katalin köztársasági elnöktől hallanánk, hogy egy nőnek nem kell folyamatosan versenyezni a férfiakkal.
Így viszont borzongató egy picit. A Fidesz kitartóan mélyíti a családon belüli hatalmi és munkamegosztási egyenlőtlenséget. Az egyébként is lassan változó zsigeri beidegződések felszámolását finoman szólva sem segítik a kormánypárt egyre záporozó újközépkori üzenetei. A cél világos: a nőket rá kell vezetni, hogy mire is vágynak igazán. Elégedett férjre és sok gyerekre. Ennyi. Az, hogy ennek sulykolását egy egészen más profilú állami szervezet is magára vállalta, valóban aggodalomra ad okot. De nem azért, amiért ők aggódnak.