Európa legnagyobb, a világ negyedik atomerőművének helyzete hetek óta komoly nemzetközi aggodalom tárgya. A Zaporizsja környéki harcok, az erőmű területét érő folyamatos légicsapások, amelyekért az ukrán és az orosz fél kölcsönösen egymást vádolja, esetleges nukleáris tragédia rémképét körvonalazzák, és nem is alaptalanul. Az ukrán hatóságok által közzétett térképről az látszik, hogy 13 európai országot, köztük Magyarországot, hazánkon belül pedig elsősorban Kelet-Magyarországot érne el közvetlenül az atomfelhő, ha robbanás történne a zaporizzsjai atomerőműben.
Az aggodalmakat fokozta, hogy csütörtökön egy, a közelben történt tűzeset miatt lekapcsolták az erőművet az ukrán országos hálózatról. Az atomlétesítmény 40 éves fennállása során először történt meg, hogy működésbe lépett az automata vészhelyzeti mechanizmus.
Pénteken, bár kétszeri nekifutásra, de sikerült elhárítani a közvetlen fenyegetést és az erőművet visszakapcsolták az ukrán energiahálózatra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében közölte, az erőmű annak eredményeként állt le, hogy orosz lövedékek megrongálták az utolsó üzemelő, az ukrán villamosenergia-rendszert ellátó vezetékét. Az ukrán államfő figyelmeztetett, hogy nukleáris katasztrófához vezethet egy ilyen leállás, ha a vészhelyzeti mechanizmus valamiért képtelen lenne azonnal aktiválódni.
Oroszország azonban az erőmű leállása miatt is Ukrajnát okolja, és felszólította az ENSZ-t valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy akadályozzák meg a lehetséges atomkatasztrófát.
A zaporizzsjai terület Enerhodar városa mellett fekvő atomerőművet még a háború elején, március 4-én foglalták el az orosz csapatok, s azóta is katonai bázisként üzemeltetik. Moszkva eközben nem is rejti már véka alá azon szándékát, hogy a létesítményt szeretnék lekapcsolni az ukrán energiahálózatról és integrálni az orosz hálózatba.
A nemzetközi közösség az erőmű teljes demilitarizálását sürgeti valamint azt, hogy az orosz erők mielőbb és feltételek nélkül vonuljanak ki az erőmű területéről, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség pedig mielőbb küldjön szakértőket a háború kitörése óta nemzetközi ellenőrzés nélkül működő atomerőműbe. A NAÜ tárgyal az orosz vezetéssel, Rafael Grossi a NAÜ igazgatója biztonsági garanciákat szorgalmaz a küldöttség számára, amelynek ő maga is tagja lesz. Az igazgató tegnapi sajtónyilatkozata szerint mind Kijev, mind Moszkva beleegyezett az ellenőrzésbe, a részletek tisztázása ugyan még eltart egy darabig, de reményeik szerint napokon belül valóban a helyszínre látogathat a NAÜ küldöttség.
A keleti fronton zajló harcok tegnap is folytatódtak. Ukrán jelentések szerint az ukrán erők sikeres rajtütést hajtottak végre a luhanszki régióban, a Kadivka településen lévő orosz katonai támaszpont ellen. A támadásban kétszáz orosz ejtőernyős vesztette életét, állította Szerhij Hajdaj Luhanszk ukrán kormányzója.
Putyin csapatainak vesztességei egyre nőnek. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara az orosz csapatok veszteségeit az ukrajnai orosz invázió kezdete óta mintegy 46 250-re becsülte, ebből 400-at csak az elmúlt 24 órában. A Facebookon is közzétett jelentés szerint február 24. és augusztus 26. között az ukrán erők 1 936 orosz harckocsit, 4 251 páncélozott járművet, 1 040 tüzérségi rendszert, 272 többszörös rakétavető rendszert (MLRS) és 148 légvédelmi rendszert is megsemmisítettek. Ugyanezen forrás szerint az orosz csapatok 234 repülőgépet, 202 helikoptert, 834 drónt, 196 cirkálórakétát, 15 hajót, 3162 járművet és harckocsit, valamint 99 különleges egységet vesztettek.
Olaf Scholz német kancellár pártja, az SDP parlamenti képviselőinek egy csoportja pénteken nyilatkozatban szólították fel Kijevet és Moszkvát a mielőbbi fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére. Az aláírók hangsúlyozták, a kapcsolatok helyreállítása Oroszországgal csakis Putyin hatalomból való távozása után elképzelhető
Joe Biden és Volodimir Zelenszkij felszólította Oroszországot, hogy adja vissza Ukrajnának az ellenőrzést a Zaporizzsja Atomerőmű felett