Budapest;drámaíró;

- Színművekben a Lánchíd oroszlánjai

A dokumentumdrámán át a zenés road movie-n keresztül a történelmi darabig mindenféle mű érkezett a Budapest 150 drámapályázatra. Végeredmény januárban lesz.

Június elején Budapest 150 címmel hirdetett drámapályázatot a Budapesti Művelődési Központ, együttműködve Budapest Főváros Önkormányzatával és a Színházi Dramaturgok Céhével. A verseny első fordulója lezárult, augusztus 1-jén értesítette a továbbjutókat a BMK. A vadonatúj, kortárs darabötletekről, a pályázattal kapcsolatos tapasztalatairól Orbán Esztert, a céh társelnökét kérdezte lapunk.

A pályázat nyílt, bárki jelentkezhetett, így az első fordulóra 84 anyagot küldtek, ami egy hatalmas szám, a Színházi Dramaturgok Céhének tíz tagja olvasta el és értékelte a beküldött műveket. – Látszott, hogy volt olyan pályázó, aki nem gyakorlott színpadi szerző, akadt olyan anyag, amit egész egyszerűen nem tudtunk elképzelni színházi környezetben – fejti ki Orbán Eszter. – Volt olyan is, ami esetleg alkalmas a színpadi megvalósításra, de inkább filmes gondolkodást mutatott. Egyik értékelési szempontunk volt a második fordulóra továbbjuttatottak kapcsán, hogy a pályaműben meglegyen egy izgalmas színházi este ígérete.

A pályázat anonim, csak januárban lesz jeligebontás, ekkor derül fény a győztes szerzők személyére, a helyezettek között lehet akár teljesen kezdő szerző vagy már többkötetes, elismert színházi alkotó. – Pár beküldött munka stílusa ismerős volt az olvasás során, úgy éreztük, van sejtésünk afelől, hogy ki írhatta, az író kézjegye látszik rajta. A céhtagok számára ez egy külön társasjáték, hogy vajon felismertük-e a drámaszerzőt a műben – mondja a dramaturg. A 84 pályázó közül 18-an jutottak be a második fordulóba, nekik november közepéig van idejük, hogy megírják és elküldjék a teljes színpadi szöveget. A Budapest 150 drámapályázatra ugyanis a tervezett műből két-három megírt jelenettel, továbbá egy szinopszissal lehetett jelentkezni. – Egy-két esetben kész drámát kaptunk, de akkor is meghatározták a szerzők, mely jelenetekkel kívánnak „versenybe szállni”. A felhívásban semmilyen megszorítás nem szerepelt a cselekményt vagy a műfajt illetően, és nyilván az értékelésnél sem egyfajta, általunk preferált műfajra helyeztük a hangsúlyt, nem részesítettük előnyben a kedvenceinket, igyekeztünk minden olyan művet továbbjuttatni, amiben az értékelők határozott többsége látott színházi minőséget. Akkor is így döntöttünk, ha nagyon klasszikus vagy ha nagyon modern hangvételű volt egy-egy darab, hiszen mindennek van helye a budapesti színházi palettán.

Többféle hangvételű mű született, nagyon vegyes műfaji szempontból is a felhozatal. – A dokumentumdrámán át a zenés road movie-n keresztül a történelmi darabig mindenféle mű érkezett. Volt, aki hazafias színmű tervét küldte el, de ifjúsági és gyerekdarab is szerepel a szerzemények között. A kiírásban jeleztük, hogy zenés pályaműveket is fogadunk és nagy örömünkre érkeztek ilyenek is, hanganyagokkal, zenei részletekkel – teszi hozzá Orbán Eszter. A pályázók sokszor Pest-Buda-Óbuda egyesítésének idejére helyezték művüket, a Kossuth Lajos és Széchenyi István is gyakorta előforduló alak volt a pályamunkákban. De nem mindenki gondolkodott a XIX. században vagy az egész város történetében: egy dokumentarista drámaterv Újpestről szólt, egy másik pedig kifejezetten józsefvárosi történet. – A szerzők nem határozták meg, milyen színpadra szánják darabjukat, pedig akár utcaszínházi adaptációt is kaphatna egy-egy mű – jegyzi meg Orbán Eszter.

Budapest persze mindig jelen van a darabokban, hiszen erre épül a pályázat, előfordult azonban, hogy a város maga vagy a városrészek megszemélyesített szereplőkké váltak, ez is egy izgalmas megoldás. – A Lánchíd és kifejezetten a Lánchíd oroszlánjai visszatérő alakok több alkotásban, ez egy olyan szimbólum, ami sokak fantáziáját megmozgatta – mondja Orbán Eszter a leggyakrabban előforduló fővárosi helyszínek kapcsán.

A főváros 150. születésnapja több írót késztetett arra, hogy a múltbeli és a jelenlegi Budapestet egyszerre ábrázolja, sok szerző alkalmazta az időutazást, sajátos portrét adva így a helynek. – Az ünnep, tehát a születésnap okán jellemzően pozitívabb képet kap a város, vagy ha a negatív előképből indulunk, végül megédesedik a budapesti lét. Van, ahol Budapest egy olyan különleges hely, ami idevonzza a világ minden tájáról az embereket. Ilyen szempontból is nagyon sokrétűek a beküldött anyagok, de összességében nem kritika nélküli a fővároshoz fűződő viszonyuk. Nagyon reméljük, hogy mind a tizennyolc kiválasztott pályázó be is adja az elkészült művet, hiszen erre mi nem vállalhatunk garanciát, ez már a kiválasztottak feladata – mondja végezetül a dramaturg.

A drámapályázat eredményhirdetésére várhatóan 2023. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerül sor. A fődíjakról az ötfős színházi zsűri tagjai döntenek: Csizmadia Tibor rendező, Szikszai Rémusz színész, rendező, Gáspár Máté kulturális menedzser, Szokolai Brigitta és Orbán Eszter a Színházi Dramaturgok Céhének társelnökei. Az első díj összege 5 millió forint, a másodiké 4 millió, a harmadiké 3 millió. A legjobb művekből drámakötet készül, a nézők várhatóan a 2023/2024-es színházi évadban találkozhatnak a kész darabok színpadi verziójával.

Victor Vasarely (született Vásárhelyi Győző) a XX. század alighanem legismertebb magyar képzőművésze. Még csak 25 éve, hogy meghalt. Róla és regényes évszázadáról most új könyv jelent meg.