Olaf Scholz egyre kétségbeesettebben kutat az orosz nyersanyagot esetlegesen felváltó energiaforrások után. Kormánya, amelynek elutasítottsága rekordokat döntöget, sokat tesz azért, hogy megszabaduljon a Putyin gázától való függőségtől, mindeddig komolyabb eredmények nélkül. Katar megszakította a tárgyalásokat a gázszállításról, Norvégia pedig világossá tette: ennél több nyersanyagot nem tud felszínre hozni. Scholz ezért Kanadában próbálkozott. Justin Trudeau kormányfő azt közölte, vizsgálják a cseppfolyósított gáz Németországba szállításának lehetőségét, de ehhez gázterminált kellene építeni Kanada keleti részén, ami gazdaságilag eddig nem tűnt jövedelmezőnek, mert a nyersanyagot először át kell szállítani a nyugati gázmezőkről a keletibe, s csak innen lehetne Európába exportálni. Vagyis belátható időn belül aligha a kanadai gáz jelent megoldást Németország számára.
A kancellár azon kezdeményezését sem fogadta nagy lelkesedés, amely szerint 2024 februárjáig 19 százalékról hétre csökkentik a gáz áfáját. A Spiegel megjegyezte, ez épp az ellenkező hatást váltja ki, mint amire ma szükség lenne, hiszen az embereket az energiatakarékosságra kellene ösztönözni. A legnépszerűbb német politikus, Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter ezzel szemben rendeletével arra kényszeríti a közintézményeket, hogy jövő télen legfeljebb 19°C-ra fűtsék fel a helységeket, és este 10 és reggel 6 óra között kapcsolják ki a fényreklámokat.
A kabinet hoz népszerű intézkedéseket is, október 1-jén a minimálbér bruttó 9,60 euróról 12 euróra emelkedik. Az időzítés aligha véletlen, a következő tartományi választást október 9-én rendezik meg Alsó-Szászországban, ami Scholz által vezetett szociáldemokraták egyik fellegvárának számít. Szükség is lenne a sikerélményre az SPD számára, hiszen a párt a tavaly szeptemberi szövetségi választási győzelme óta több tartományban szenvedett vereséget, amelyek közül az észak-rajna-vesztfáliai volt a legfájdalmasabb.
De nem is a nyugatnémet tartományok jelentik a legnagyobb fejtörést a berlini kabinet számára, hanem a keletnémetek. Az emelkedő árak miatt utcai tiltakozási hullámtól tartanak a volt NDK területén. A szélsőjobboldali Szabad Szászok párt nemrégiben „kirakatpert” akart rendezni Robert Habeck ellen. Egy Habecket ábrázoló bábu hetekig állt volna a heidenaui piactéren, de a múlt keddre tervezett akciót a hatóságok és a bíróságok betiltották. A párt azzal vált ismertté, hogy 2021 óta hétfőnként „sétákat” szervez Szászország-szerte a koronavírussal kapcsolatos intézkedések ellen. Előfordult, hogy tízezrek tüntettek, de tavasz óta megcsappant az érdeklődés.
A Szabad Szászok azt remélik, a növekvő megélhetési költségek miatt felhívásukra ismét tömegek vonulnak utcára. Igaz, eddig sem ez a párt, sem a szintén szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nem ért el átütő mozgósítási sikert, amikor az infláció miatt a központi kormány ellen szervezett megmozdulást.
Ugyanakkor a növekvő árak témáját a baloldali populisták is felkarolnák. Legutóbb Sören Pellmann, a Balpárt lipcsei parlamenti képviselője szólított fel hétfői tüntetésekre. Azokra a tömegtüntetésekre utalt, amelyek 1989-ben, a békés forradalom idején vagy 2004-ben zajlottak, amikor Kelet-Németországban tüntettek sokan a megszorításokkal járó, de a német gazdaságot új alapokra helyező Hartz IV intézkedések bevezetése ellen. A szintén balpárti Bodo Ramelow türingiai miniszterelnök ezzel szemben rámutatott, még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a párt együttműködik a szélsőjobbal: „Távol kell tartanunk magunkat azoktól, akik elutasítják a szabad társadalmat”, hangoztatta.
