Bár a kormány állítása szerint csupán a fogyasztók negyedét érintik a rezsielszámolás új szabályai, a GKI és a Masterplast közös felméréséből az derült ki, hogy a háztartások csaknem kétharmada – 66 százaléka - átlag 27 ezer forinttal magasabb havi kiadásra számít emiatt. Az augusztustól érvényes új szabályok szerint már csak havi 210, évi 2523 kilowattóra áram-, illetve havi 144, évi 1729 köbméter gázfogyasztásig jár a rezsicsökkentett ár. A kormány szerint ebbe a keretbe az 5,6 millió áramfogyasztó közül 4,2 millió, a 3,5 millió gázfogyasztóból pedig 2,6 millió belefér. A GKI és a Masterplast közös felméréséből viszont épp fordított arány rajzolódott ki. Az augusztus 3. és 12. között lezajlott, ezer fős, reprezentatív kutatás eredményei szerint ugyanis csak a lakosság 26 százaléka gondolja úgy, hogy nem érinti a szabályok módosítása (8 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni).
Leginkább a családi házakban és a 100 négyzetméter feletti ingatlanokban élők, a kisvárosi és községi lakosok, valamint a gyereket nevelő családok tartanak a költségek növekedésétől. A kormány családbarátnak hirdetett politikája ellenére a 18 év alatti gyermeket nevelők háromnegyede a rezsiszámlák növekedésével számol, míg a gyermekteleneknek a 63 százaléka. Minél nagyobb egy ingatlan, annál magasabb lehet a fűtésszámla, így nem meglepő, hogy a családi házban lakók 77, a 101-150 négyzetméter alapterületen élők 80, illetve a 150 négyzetméter feletti ingatlanban lakók 84 százaléka tart a költségek növekedésétől.
A magasabb számlákkal számoló háztartások 42 százaléka 20 ezer forintnál kisebb, negyede 21-40 ezer forint közötti, bő ötöde pedig 40 ezer forint feletti havi költségemelkedést vár. (Viszonyításként a GKI megjegyzi: a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7 570, a földgázért 14 700 forintot fizet, ami együttvéve havi 22 270 forint.) A 18 év alatti gyermeket nevelők átlagosan havi 30 ezer forint többlettel számolnak, míg a gyermektelenek 25 ezer forinttal. Szintén 30 ezres tehernövekedést várnak a családi házban élők, míg a társasházak lakói 17 ezer forinttal magasabb számlára számítanak. A várakozások alapján a kisebb városokban és a községekben élők járnak majd rosszabbul: az itt élők 28-29 ezer forinttal magasabb számlákra számítanak, míg a nagyvárosokban élők 22-23 ezer forintos többletkiadást várnak.
A számlák várható növekedése sokakat valamilyen energetikai korszerűsítésre sarkall. A júliusi, hasonló felméréshez képest többen vágnának bele ilyen munkálatokba. A háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén felújításba kezd. A GKI szerint ez egyfajta „pánikreakció”. A magasabb rezsire számítók és a fiatalabbak inkább terveznek felújítást, és minél nagyobb az alapterület, annál inkább szeretnének a tulajdonosok valamilyen energetikai beruházásba belevágni. Ingatlantípus szerint leginkább a családi házak, például a „Kádár-kockák” tulajdonosai igyekeznének energetikailag korszerűsíteni ingatlanukat: az idén 26, jövőre 32 százalékuk készül ilyesmire.
A júliusi és az augusztusi felmérések adatait összevetve az is látszik, hogy a külső nyílászárók cseréje egy hónapja még csak minden ötödik, augusztusban már minden negyedik felújítást tervező háztartást érdekelt. A fűtési rendszerek korszerűsítésében egy hónapja minden negyedik, augusztusban már minden harmadik felújítást tervező gondolkodott. A hőszigetelési munkák iránti érdeklődés egy hónap alatt megduplázódott: már minden harmadik felújító foglalkozna ezzel. A napkollektor, napelemes rendszer telepítése terén valósággal robbant az érdeklődés: egy hónapja a korszerűsítést tervezők 16, ma már a 40 százaléka vágna bele ebbe.
Az államnak kellene támogatnia a beruházásokat
A jelenlegi szabályozás szerint az év végig még elérhető a legfeljebb 3 millió forintos otthonfelújítási támogatás. Az esetleges hosszabbításról nincs hír. A felmérés alapján ugyanakkor Magyarországon társadalmi egyetértés van arról, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló beruházásokat. Ezzel a kitétellel a válaszadók kétharmada teljes mértékben, ötöde jórészt egyetértett.
