MSZP;gázár;Tóth Bertalan;rezsicsökkentés;

- Mészáros Lőrincékhez is szivárog a gázpénz

A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök.

Igazságtalannak tartja Tóth Bertalan, hogy október 1-től a gáz minden köbmétere után bruttó körülbelül 20 forinttal többet juttat az állam a hazai gázvezeték-üzemeltetőknek – derült ki az MSZP-társelnök tegnapi online sajtótájékoztatóján. Ősztől tehát nem a gázmolekula, hanem a „fuvar” úgynevezett rendszerhasználati díját emeli a kormány, mégpedig számításaik szerint 80 százalékkal. A valamennyi gázfogyasztóra vonatkozó intézkedés haszonélvezői a hálózati társaságok és azok tulajdonosai: így különösen a Mol, az állami MVM, valamint – az Opus Tigázon keresztül - a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc – hívta fel a figyelmet. Számításaik szerint a legnagyobb gázhálózat-üzemeltetők az elmúlt négy év során összesen 156 milliárd forint adózott eredményt értek el.

Ekkora profithoz segítette e cégeket „az Orbán-kabinet” a hatósági árakkal. (Megjegyzendő: a hálózati cégek juttatását a papíron kormányfüggetlen Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozza meg.) Az időszak során összesen csak a – jelenleg már Mészáros Lőrinchez tartozó - Opus-Tigáz 38 milliárd forintot zsebelhetett be.

A Fidesz ennél kisebb nyereséget is luxusprofitnak nevezett annak idején, most pedig már nem zavarja őket a nyerészkedés az embereken. Orbán Viktor 2014-ben még nonprofit energiaszolgáltatást és ipari rezsicsökkentést ígért, amiből nem lett semmi – tette hozzá. Ez alapján tehát a kormányfő ismételten hazudott – fogalmazott a szocialista társelnök.

A lépés a leginkább a lakossági kört érinti. Egy átlagfogyasztású háztartástól eddig évente 43 ezer forintot szedtek be a gázhálózatüzemeltetés fejében. Októbertől ugyanez az összeg már közel 78 ezer forintra rúg. Az már eldöntött tény, hogy az átlagfogyasztás feletti gázdíjban ezt az emelést Orbánék érvényesítik. Az átlagfogyasztás alatti díj esetében viszont egyelőre csak előkészítették az emelés feltételeit. Két számjegyű áremelkedési ütemnél, rekordgyenge forintnál, a megélhetési válság tombolása idején egy ilyen intézkedésben elképesztő érzéketlenséget és teljes szakmaiatlanságot lát. Az MSZP nevében arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza a rendszerhasználati díjak 80 százalékos emelését, biztosítson megfizethető árú gázszolgáltatást és ne kedvezzen indokolatlanul akár Mészároséknak. Illetve követeli, hogy azonos gázszolgáltatásért országszerte azonos díjat kérjenek. Az ellenzéki politikus változatlanul nem érti, miért emeli a kormány az átlagfogyasztás feletti lakossági áramdíjakat, amikor azt a Paksi Atomerőmű most is változatlanul olcsón, kilowattóránként mintegy 12 forintért állítja elő, illetve hogy nőhet hétszeresére az átlagfogyasztás feletti gázdíj, amikor Orbán Viktor és más kormánytagok tavaly az új magyar-orosz gázszerződést a rezsicsökkentés fenntartásának zálogaként hirdették.

Az átlagfogyasztásig köbméterenként körülbelül száz forintra, afelett pedig augusztus 1-je óta 747 forintra rúgó lakossági gázdíjon belül jelenleg mintegy bruttó 25 forintra becsülhető az a hányad, amit a gázrendszer hazai működtetői – a központi, úgynevezett nagynyomású vezetékrendszert üzemeltető, Mol-hátterű FGSZ, a gáztárolócégek és az olyan, ismertebb gázvezetékcégek, mint az MVM Főgáz, MVM Égáz-Dégáz, Opus Tigáz, valamint E.ON Ddgáz és E.ON Kögáz – kapnak meg a rendszer működtetéséért cserébe – hívják fel a politikai nyilatkozat kapcsán a figyelmet szakértők. A fennmaradó hányad jó része a lakosság gázszolgáltatójához, a számlázást is végző, állami MVM Nexthez folyik be. (A díjakban általunk feltüntetett áfa értelemszerűen az államot illeti.) Amiként arról a Népszava elsőként beszámolt, miután az átlagfogyasztás feletti lakossági díj augusztus 1-től az eddigi hétszeresére – az MVM-honlapon közzétett adatok alapján köbméterenként 747 forintra – nő, addig októbertől a díj 767 forintra, vagyis további mintegy 20 forinttal ugrik. A MEKH korábban a Portfoliónak úgy nyilatkozott, hogy a különbség a szintén októbertől érvényes rendszerhasználati díjemelés következménye. A bruttó 20 forintos emelés pedig a jelenlegi, mintegy 25 forint 80 százaléka. Bár ennek bizonyosan meg kell jelennie az átlagfogyasztás alatti, tehát a rezsiscsökkentett díjban is, ott egy hasonló, 20 forintos emelést szakértők kizárnak. Ez ugyanis nem csak hogy politikai öngyilkossággal érne fel, de az – augusztus 1-e óta is fenntartott - rezsicsökkentett díj emelését törvény tiltja. A két hatás csak úgy hozható egy lapra, ha az állam arányosan csökkenti a rezsicsökkentett díjba épített, az MVM-nek mint gázszolgáltatónak a gázért mint termékért járó díjelemet. Bár ez közgazdasági nonszensz - hisz az MVM most is közel tízszer annyit fizet a fűtőanyagért az oroszoknak, mint amennyit a lakossági díjon keresztül azért kap –, az Orbán-féle „rezsicsökkentést” eddig sem jellemezte az (ettől még létező) gazdasági törvényszerűségek figyelembe vétele.

A forint gyengülése mögött több ok áll: a magas infláció, az egyre emelkedő folyó fizetési mérleghiány, amit az újabb és újabb csúcsra jutó energiaárak okoznak.