A Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt., illetve a magyar állam 715 milliárd forintért megvenné a Vodafone Magyarország 100 százalékát - jelentette be hétfőn a tőzsdei cég és a kormány. A nemzetközi távközlési csoport hazai ága tavaly 284 milliárd forintos bevétel mellett nem egész egymilliárdos veszteséget termelt. Az Opten nevű céginformációs szolgáltató adatai szerint az elmúlt években a Vodafone Magyarország átlagosan mintegy 15 milliárd forintos nyereséget termelt. Innen nézve az állam és a 4iG befektetése mintegy 47 év alatt térülne meg. A tőzsdei cég, illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményei szerint a magyar társaságon a 4iG és a magyar állam 51-49 százalékban osztozna. Vagyis, míg a hazai mobilhálózat-üzemeltetőt a NER-közelinek tartott 4iG irányítaná, addig az ügylet közel felét a magyar adófizetők állnák. Az informatikai szolgáltató papírjai mindenesetre hétfőn a tőzsdén 9 százalékkal drágultak.
Az Erste elemzői arra is felhívják a figyelmet,
Az ügylet idén év végéig zárulhat. A 4iG 51 százalékos, míg az állam a Corvinus Zrt.-n keresztül 49 százalékos tulajdonrészt szerez a magyar piac második legnagyobb mobilszolgáltatójában, amely a hazai UPC-leánnyal való összeolvadásnak köszönhetően minden távközlési szolgáltatásban tevékenykedik – derül ki az Erste Bank részvénypiaci elemzésből. Az Erste szerint a pénzügyi mutatók alapján a Vodafone Magyarország értéke nem éri el a 715 milliárdos vételárat.
hogy a vevő, vagyis a 4iG Nyrt. 104 milliárdos készpénz- és 380 milliárdos nettó hitelállománnyal rendelkezik – vagyis eladósodott.
Nincs jobb helyzetben a Vodafone sem: hitelei 260 milliárdra rúgnak, 5 milliárdos készpénzállomány mellett; a hitelek nagy részét a brit anyavállalat adta. Ezeket a hiteleket idővel meg kell újítani, amihez akár állami segítség is kell. Ha létrejönne az ügylet, a Magyar Telekom erős kihívót kapna a piacon. Bár az elemzők szerint a magas eladósodottság miatt nagy árversenyre nem lehet számítani akkor sem, ha létrejön az üzlet.
Nem csak az meglepő, hogy az eladósodott 4iG vesz egy fél mobilszolgáltatót, hanem az is, hogy a szügyig eladósodott magyar állam kétes megtérülésű vállalatfelvásárlásra pazarolja az adófizetők pénzét. A magyar költségvetés mondhatni "cefet" állapotú:
az első hét hónapban 2600 milliárd forintra rúgott az államháztartás hiánya, ami az egész évre tervezett összeg 84 százaléka. Eközben az energiaválság miatt az államot több mint ezer milliárdos extrakiadás fenyegeti.
A magyar társadalom komoly szociális kihívások előtt áll a megszorítások és a rezsiemelés miatt. Eközben az állam nem igyekszik segíteni még a legszegényebbeken sem. A 360 milliárdos fél vételár - a rezsicsökkentési alap mintegy fele.
2010 óta az Orbán-kormány beteljesületlen vágya, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék - magyarázta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami részvételt az ügyletben. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaágazatban már teljesült. Most lehetőség mutatkozott arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A 4iG bejelentése nem zavart sok vizet a politikában: a Jobbik közleményben bírálta a tervezett tranzakciót, mondván, a jelenlegi költségvetési-gazdasági helyzetben az adófizetők pénzéből 350 milliárd forintért saját mobilszolgáltatót venni a NER-nek nem csupán pofátlanság, hanem egyenesen bűn. Balassa Péter országgyűlési képviselő pártja nevében tiltakozott a tervezett tranzakció ellen, amelynek szerinte egyedüli oka az lehet, hogy a NER "házi techcégének" kockázatait az adófizetők forintjaiból mérsékeljék. Hadházy Ákos megválasztott képviselő szerint Egy, a 4iG-hez hasonló céggel egy normális államnak egyetlen dolga lenne: le kellene ültetnie az adócsalásért (és feltehetően pénzmosásért) felelős vezetőit. A képviselő már korábban feltárta, hogy egy pénzmosási ügyben érintett lehet a 4iG is, amit az adóhatóság nyomozati anyagai is alátámasztanak. Hadházy szerint, amiként a Fidesz segít a 4iG-nek a Digi, az Antenna Hungária, az MVM Net és a Vodafone megvásárlásában, az elmúlt 12 év egyik legnagyobb botránya. Eme ügyletek mögött nem üzleti megfontolások állnak: a 4iG egy politikailag vezérelt monopóliumot épít, nagyobbrészt állami hitelekből - véli.
Ki Jászai Gellért, mi a 4iG?
A 4iG egyre nagyobbra nőtt az elmúlt években. A cég története a NER, illetve a haveri kapitalizmus ékes példája. Jászai Gellért karrierje a 2000-es évek elején indult, de az üzletember csak az elmúlt évek során küzdötte magát a NER-elitbe. 2015 és 2019 között a Mészáros Lőrinchez köthető Konzum Nyrt. elnöke volt – derül ki a 100 leggazdagabb magyar című kiadványból. Ekkor Jászai Gellértet még csak Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegették. Ám 2019-től "önállósította" magát, így kizárólag az általa vezetett 4iG-re összpontosít. Jászai a leggazdagabbakat számba vevő lista szerint 52 milliárd forintra becsülhető személyes vagyonával tavaly már a 29. legtehetősebb hazai vállalkozónak számított.
A tőzsdén is jegyzet 4iG az elmúlt évek során hatalmas fejlődésen ment keresztól, amit jelentős részben kormányzati megrendeléseknek, másrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési kötvényprogramjának köszönhet. A z MNB által biztosított lehetőség keretében a 4iG tavalyi beszámolója szerint összesen 485 milliárd forintnyi forrást szerzett. Az sem az iratból, sem az MNB adataiból nem derül ki, hogy ebből a pénzből mennyit állt az az MNB, vagyis az adófizetők. De nem járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy a növekedési kötvények legalább 50, legfeljebb 70 százalékát jegyezte le. Vagyis az adófizetők alsó hangon legalább 200 milliárddal hitelezik a 4iG terjeszkedését.
A cég tavaly már igencsak számottevő felvásárlásokba kezdett. Így megszerezték a Hungarodigitel 75 százalékát, a Digi Magyarország 100 százalékát, a Telenor Montenegro 100 százalékát és kísérletet tettek az izraeli tőzsdén jegyzett, Spacecom nevű műholdszolgáltató 51 százalékának megvásárlásra is. Ám az ottani hatóságok – nemzetbiztonsági okokból – csak a cég 20 százalékának eladását engedélyezték a számukra.
Megfigyelők szerint Jászai és a kormányzati körök a 4iG Nyrt.-t szemelték ki Magyarország első számú informatikai szolgáltatói szerepére. Eszerint fontos, hogy a cég tulajdonosi szinten ne kötődjön az államhoz. Így a "NER" egy esetleges jövőbeni kormányváltás után is az informatikai piac meghatározó szereplője maradhat. Az ugyanakkor kérdés, hogy a cég miből fedezné az újabb gigafelvásárlást. A már ismert hiteleket ugyanis elvitte az eddigi terjeszkedés. A 4iG tavaly 4,77 milliárdos nyereség mellett 72 milliárd forintos árbevételt ért el. A cég saját tőkéje 12 milliárd forintra rúgott. Ilyen pénzügyi "alapokkal" indul a Vodafone Magyarország 700 milliárdos felvásárlásnak. Vagyis csak erre az ügyletre 50 évnyi nyereségét költenék. A hazai Vodafone-leányvállalat tavaly egymilliárdos veszteséget mutatott ki.
Közpénzen hízik az elit
A kormány előszeretettel „nemzetiesít” bizonyos ágazatokat. Ez valahogy mindig úgy sikerül, hogy az adófizetők pénzéből a leginkább NER-nek nevezhető Orbán-közeli elit gazdagszik. Az elképzelések szerint a magyar Vodafone most úgy kerülhet "NER-tulajdonba", hogy a vételár felét az adófizetők állják, de a már kipróbált kormányzati trükk szerint a teljes vállalatirányítás a NER kezébe kerülne. A Jászai Gellért vezette 4iG ugyanis a cég 51 százalékért fizet, de ezzel mégis teljes irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett.
Az Orbán-kormány hasonló módszert alkalmazott a Budapest Bank (BB) "magánosításakor" is. A hitelintézet értékét 200-250 milliárd forintra tették. Ám a kormány meg sem próbált pénzt kérni a társaságért. Azt inkább a Magyar Bankholdingba olvasztották. A Bankholding a Takarékbank, az MKB és a BB alkotta új pénzintézet, amelyben Mészáros Lőrinc többségi tulajdonrésze mellett más NER-közeli üzletemberek is felbukkannak. A Bankholdingban a magyar állam 30,35 százalékos részesedést mondhat magáénak. Ezt közvetlenül ugyanaz a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. jegyzi, amelyen keresztül az állam a Vodafone Magyarországba is beszállna. A Corvinus látszólag a magyar állam egyik "leghatékonyabb" cége: alig hat alkalmazottal birtokolja a Bankholding 30 százalékát, a magyar Erste Bank 15 százalékát, valamint az Union és Aegon biztosítók hazai cégeinek kisebbségét. Azzal, hogy a száz százalékos állami tulajdonban lévő BB a bankholdingba olvadt, a magyar állam mindennemű közpénzbevétel nélkül elvesztette a cég feletti irányítási-ellenőrzési jogokat. A nyertes oldalon megint csak Mészáros Lőrinc állt, aki a Bankholding többségének ellenőrzése mellett egy fillér kifizetése nélkül megszerezte a BB irányítását is. Cserébe a magyar állam a Bankholdingban kapott 30,3 százalékos részesedést. Ez nyereséges működés esetén osztalékbevételt jelent, avagy később el is adhatják a csomagot. Vagyis papíron nem állítható, hogy a magyar államot kifejezett kár érte volna. Ha azonban nem jön össze a nagy bankfúzió, a tulajdonosi viszonyon keresztül a kockázatok egy része megint a magyar adófizetőket sújthatja.
A magyar kormány nem csak a banki és biztosítási piacon növelné a „nemzeti”, vagyis a NER-tulajdont. Korábbi jelzések alapján nem érezheti magát biztonságban sem a kiskereskedelem, sem az építőanyagipar. Ugyanakkor a kiszemelt cégek, ha kiállnak magukért, képesek akár meg is védeni magukat a magyar állam ellenséges felvásárlási kísérleteitől. Ezt történt például a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. esetében. A magyar állam nevében NER-közeli milliárdosok 2020 októberében vételi ajánlatot tettek a reptérüzemeltető kanadai és szingapúri tulajdonosainak. Ezt megelőzően több kormányzati szereplő nyíltan megüzente a külföldi befektetőknek, hogy jobb lenne, ha a repteret hátrahagyva távoznának az országból. 2021 májusában, miután a külföldi részvényesek a kéretlen vételi ajánlatot visszautasították, Palkovics László - akkor még innovációs és technológiai miniszterként - feladatul kapta a reptér államosítását. A múlt év végén azonban az értékes társaság kormányközeli megvétele mégis lekerült a napirendről. Miközben ugyanis a jelenlegi tulajdonosok egyértelművé tették, hogy a reptérüzemeltető nem eladó, az ezermilliárdos nagyságrendű tételre az államkasszában sem mutatkozott fedezet.
