Kína szorosabbra kívánja fűzni a viszonyát Oroszországgal, de ez nem jelenti azt, hogy támogatná az Ukrajna elleni inváziót - a sorok között ez olvasható ki a kínai védelmi minisztérium szerdai nyilatkozatából, amellyel a tárca bejelentette, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg csapatokat küld az orosz Vosztok (Kelet) hadgyakorlatra. A nyilatkozat szerint a cél “gyakorlati és baráti együttműködés elmélyítése” más résztvevő országokkal (köztük Oroszország mellett Belarusszal, Indiával, Mongóliával és Tádzsikisztánnal), ugyanakkor a kínai részvételnek “nincs köze a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzethez”. A háború kezdete óta ez a fajta kettős beszéd határozza meg a pekingi rezsim hivatalos kommunikációját, ám külföldön nem feltétlenül éri el a kívánt hatást.
A magát hivatalosan semlegesnek valló Kína egyensúlyozásra törekszik: elmélyíteni a "határtalan" stratégiai partnerségét Oroszországgal, de megőrizni a jó kapcsolatokat a Nyugattal is. Peking ennek jegyében fokozta a nyugati szankciók nyomán jelentősen olcsóbbá vált orosz energiaimportot, mindeközben azonban a kínai állami cégek a színfalak mögött bizonyos büntetőintézkedések betartására törekszenek. A lavírozás közepette Kína azonban néha látványosan oroszbarát lépéseket vagy nyilatkozatokat tesz, amelyek a magyarázkodások dacára is negatív fogadtatásra találnak az Ukrajnával szimpatizáló országokban, köztük Közép- és Kelet-Európában.
A régiónkban egyébként sem áll jól Peking szénája. Az Orbán-kormány vezette Magyarországot, illetve Szerbiát leszámítva a közép- és kelet-európai nemzetek egyre jobban távolodnak Kínától. Ez a folyamat már tavaly megindult, miután óriási visszatetszést keltett a térségben, hogy a kínai diplomáciai agresszíven lépett fel Litvániával szemben a Tajvan Vilniusban nyitott képviseletét övező névvitában. Az ukrajnai háborúval összefüggésben tanúsított kínai kettős beszéd csak tovább erősítette a trendet. Észtország és Lettország múlt héten jelentette be, hogy kilépnek a közép- és kelet-európai országok és Kína között 2012-ben megalakult egyeztetési fórumból. Mindkét balti állam döntésében közrejátszott, hogy a pekingi vezetés nem ítélte el egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agressziót. Litvánia már tavaly tavasszal távozott, ezáltal a nemrég még “17+1” formátumú kezdeményezés mára “14+1” tagúra zsugorodott.
Ugyan Peking európai megítélésének egyértelműen árt, hogy nem hajlandó elhatárolódni Moszkvától, a kínai-orosz viszony szempontjából kifejezetten megtérülni ez a hozzáállás. Ezt tükrözi többek között, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a kínai álláspontot visszhangozva “gondosan kitervelt provokációnak” nevezte Nancy Pelosi amerikai házelnök közelmúltbéli tajvani látogatását.
Visszatérő vendégek a kínai katonák
Kína 2018 óta majdnem minden alkalommal küldött katonákat az évente megrendezett, nagyszabású orosz hadgyakorlatokra. Ez alól az egyedüli kivétel a tavalyi Zapad (Nyugat) volt, amelyen nem vettek részt kínai csapatok, néhány héttel korábban azonban sor került egy közös kínai-orosz manőverekre Kínában.
