De talán - ezt válaszolta Hosszú Katinka a római Európa-bajnokságon adott kevés interjúi egyikében a távirati irodának arra a kérdésre, hogy készen áll-e a párizsi olimpiáig tartó kétéves felkészülésre vagy sem. A válasz egyértelműen utal arra a kettősségre, ami benne játszódhat le mostanság. Tudniillik a kérdés polarizálódott mára: úszólegendaként önnön nagyságát erodálja-e a jövőben is, ahogy az Eb-n, vagy szálljon ki és álljon át a civil életre? Ami amúgy részben már teljesült is, hiszen saját szavaival élve „amit eddig kerestem, az egy kicsit az egyensúly a magánéletben, és hogy jól is érezzem magam, viszont az a helyzet, hogy ha én így készülök, akkor annak ez az eredménye”. A vállalkozásaival töltött időt nem említette hibaként.
A mostani eredmény egy háromszoros olimpiai bajnoktól elég halovány. Nyolcadik hely 200 méter vegyesen, míg 400-on be sem jutott a döntőbe. Momentán ő mindkét szám világcsúcstartója. 200 pillangón nyolcadik lett. Egyetlen érmét váltóban szerezte Rómában, társnőivel együtt bronzot nyert.
A választás viszonylag egyszerű: egy veretes pályafutás lezárása után boldog élet, nyugalom és béke, avagy mindennap háború a másod- és tizedmásodpercekkel. Megosztó személyisége sokakat irritál a sportágon belül, a válogatott tagjaival kirobbant konfliktusa a Duna Aréna edzőterme ügyében, vagy akár úszócsapata zavaros szerződése a legnagyobb magyar uszoda használatáról abba az irányba mutat, hogy társaival szemben kivételezett helyzetet harcolt ki magának a szövetségben és a politikai térben is. Ő az úszás Tóth Gabija.
Edzőváltása nem jött be, pedig kívánságának megfelelően leendő férje is bekerült az államilag kiemelten támogatott edzők közé. A jelek szerint az egykori úszóból lett nullkilométeres tréner jobb férj lesz, mint amilyen edző. Mindkettő jó program, csak választani kell.