Napok óta egy Faludy-vers jár a fejemben. A címe ”Német zsoldosdal” és első sorai így hangzanak: „Mi volnánk hát a foltozott / irhájú hirhedt zsoldosok, / kiknek egészen egyremegy, / hogy völgybe, avagy hegyre megy, / parasztra, úrra, papra megy, / bitóra vagy csak babra megy”. Faludy György ezt 1937-ben írta és a korabeli magyar cenzúra nem tilthatta be, pedig a legtöbb olvasónak azonnal a náci rohamcsapatok jutottak erről eszébe. Nekem meg akkor jutott eszembe, amikor valamit olvastam a Wagner-különítményesekről.
Kik ezek a „Wagnerék”, akiket néha a „Zenekar” néven hirdetnek? Állítólag 2014-ben jött létre a Richard Wagner nevét kölcsönző, különleges orosz zsoldoscsapat, amelyet egy Jevgenyij Prigozsin nevű, Putyinhoz közelálló ember alapított a donbaszi szakadárok segítésére. Idegenlégiószerű különítmény, magas fizetéssel és a legmodernebb fegyverzettel. Akcióba lépett már Szíriában, Líbiában és más afrikai országokban, de jelentőségét csak nemrégen, az orosz-ukrán háborúban kezdték fölismerni, amikor részt vettek a donbaszi Liszicsanszk város gyors elfoglalásában. A Wagner-különítmény jelszava: ”Haza, becsület, vér, bátorság”, ami erősen emlékeztet a hajdani SS-alakulatok, illetve a magyar nyilasmozgalom háborús jelszavaira. Mindez nem zavarja Putyint, aki sommásan minden hivatásos, jól harcoló ukrán katonát „fasisztának” minősít – ehhez képest a Wagner-csapat nem csak jelszavaiban, hanem magatartásában is inkább emlékeztet Himmler katonáira, mint mondjuk az afrikai bennszülöttekkel harcoló francia idegenlégiósokra.
A különítménybe bárki beléphet, számuk egyre nő. Már öt éve kb. 6000 „wagnerest” tartott számon a brit titkosszolgálat, most pedig egyszerre húsz orosz városban nyitottak toborzóirodát a csoport vezetői, óriási plakátokkal, amelyeken három marcona katona és egy nagy „W” betű látható: nem kell zenekedvelőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, miről van szó. Ennek a hirtelen toborzásnak több magyarázata van: nem csak az orosz hadsereg veszteségei rendkívül nagyok a már hónapok óta tartó orosz-ukrán háborúban (egy nyugati becslés szerint több tízezerre tehető az elesettek száma), de a Putyin-párti csecsen szabadcsapatok is ugyancsak megfogyatkoztak. Lehet, hogy a szíriai toborzás sem vált be; Aszad katonái ugyan beléphetnek a „Wagner”-be, de lehet, hogy az orosz vezetés úgy gondolja, egy külön szír (más bőrszínű) alakulat rossz vért szülne az ukrán lakosságban. Nem mintha különösebb gondja lenne az orosz hadvezetésnek arra, mit gondol a háborúban használt módszerekről az ukrán lakosság, amelynek házait szétlőtték, családjait szétszakították, férfiait megtizedelték.
A „Zenekar” tehát most már nemcsak hangol, harsányan és hamisan játszik. Kérdés, megpróbálják-e bevetni más városok elfoglalási kísérleteiben is az oroszok. Egyelőre Herszon és Mariupol az a két fontosabb város, amelyet Putyin katonáinak sikerült elfoglalniuk, Harkiv és Odessza még tartja magát, sőt Herszonnál ellentámadásra készül az ukrán hadsereg. És néhány amerikai rakétavetőnek köszönhetően Ukrajna már nincs annyira kiszolgáltatva az orosz agressziónak, mint pár hónappal ezelőtt. Ha az új Wagner-toborzás nem válik be, vajon még milyen ötletei lesznek Vlagyimir Putyinnak, hogy megmentse az orosz hadsereg és a flotta máris alaposan megtépázott hírnevét?
