;

merénylet;megállapodás;Salman Rushdie;iráni atomalku;Josep Borrell;

- Irán újra vállalja, hogy nem gyárt atombombát?

A formálódó egyezségbe még beleszólhat a Rushdie elleni merénylet is. 

Hamarosan újra érvénybe léphet az Irán és hat nagyhatalom közötti megállapodás arról, hogy Teherán nem gyárt atomfegyvert, olaját pedig exportálhatja. A formálódó egyezségbe azonban még beleszólhat a Rushdie elleni merénylet is. Az egyezség közeli aláírásáról a Die Presse értesült.

A bécsi lap információi szerint lehet, hogy már a hétvégén aláírják Bécsben az Iránnal 2015-ben megkötött, 2018-ban felmondott atomszerződést, amely megtiltotta , hogy a perzsa ország atombomba gyártásával próbálkozzék.

A megállapodást négy éve az akkori amerikai elnök, Donald Trump egyoldalúan mondta fel, s újra szankciókat rendelt el Irán ellen. Teherán válaszul egyre több korábbi megállapodást szegett meg, amely az önálló atomfegyvergyártás stoppolására vonatkozott. A bécsi atomenergiaügynökség, az IAEA égisze alatt másfél éve újrakezdett tárgyalásokon Teherán képviselői Kína, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és közvetetten az USA szakértői vesznek részt. Új lendületet a márciusban már elakadni látszó megbeszélések a múlt héten kaptak, amikor a közvetítő Európai Unió külügyi megbízottja, Josep Borrell egy 25 oldalas megállapodási tervezetet terjesztett elő azzal a megjegyzéssel, hogy ez az elmúlt 15 hónap összes megtárgyalt kérdését tartalmazza, már csak igent vagy nemet kell mondani rá.

Borrell szerint az egyezség valamennyi tárgyalófél számára elfogadható kompromisszumot tartalmaz, egyfelől az amerikai szankciók feloldására, másfelől a teheráni atomprogram szűkítésére. A hétvégén az iráni külügyminiszter, Hossein Amirabdollahian jelezte, hogy országa kész a kompromisszumos javaslatot elfogadni, csak még néhány kisebb feltételnek kell teljesülnie. Egyebek között azt szeretnék elérni, hogy a jövőben egyetlen amerikai elnök se mondhassa fel egyoldalúan a megállapodást.

Veszélybe sodorta azonban a közeli aláírás reményét, hogy az indiai-brit származású, világhírű író, Salman Rusdie ellen az Egyesült Államokban elkövetett pénteki késes merényletért Teherán magát az áldozatot tette felelőssé, miközben tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban lett volna a merénylővel. A Sátáni versek című regényéért 1998-ban Khomeini iráni vallási vezető az író meggyilkolására szólította fel a muzulmán világot, a teheráni külügyminisztérium szóvivője legutóbbi nyilatkozatában is 1,5 milliárd muzulmán megsértését hányta Rushdie szemére. Elemzők kettős beszédként értékelték a nyilatkozatot, s ebből az atommegállapodás gyors aláírását valószínűsítik. Iránt fojtogatják a gazdasági szankciók, olaja pedig létfontosságú lenne a jelenlegi energiaválságban.

Gigantikusnak indult, végül csak minden idők legnagyobbja lett az amerikai elnök által kedden aláírt „inflációcsökkentő” csomag. Az inflációt ugyan nem csökkenti, de azért elég progresszív.