Augusztus 26-áig tart az a kormányközi tanácskozás-sorozat, amelynek célja a világ tengerek védelméről szóló, kötelező érvényű nemzetközi megállapodás elfogadtatása.
A Guardian szerint az ENSZ 49 tagországa – köztük az Egyesült Királyság és az Európai Uniót alkotó 27 állam – már deklarálta, hogy az 50 jelentős természet- és környezetvédelmi szervezet által High Seas Alliance néven életre hívott koalíció programjának megfelelően, 2030-ra a szóban forgó vizek 30 százalékát, szigorú szankciókkal szabályozott természetvédelmi területté nyilvánítja. Megállapodás nélkül a kötelezettségeknek nem lesz jogalapjuk a nyílt tengeren.
A világ óceánjainak kétharmada jelenleg nemzetközi vizeknek számít, ami azt jelenti, hogy minden országnak joga van halászni, hajózni és kutatásokat végezni ott. De ezeknek a nyílt tengereknek csak 1,2 százaléka védett, holott a túlhalászás, a hajózás és más emberi tevékenységek miatt a tengeri élővilág 10-15 százalékát már most is a kihalás veszélye fenyegeti.
Az óceánnak kritikus szerepe van abban , hogy megvédje a világot az éghajlati válságtól, mivel elnyeli a szén-dioxidot, valamint a felmelegedés okozta hő 90 százalékát. A Meteorológiai Világszervezet globális éghajlat-jelentésének állása szerint azonban a tengerszint emelkedés, az óceánok felmelegedése, a savasodás és az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordszintet ért el tavaly, ami gátolja az óceán szénelnyelő képességét.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az elmúlt évtizedben a tengerek védelmét az érintett országok érdekeinek „hagyományos széttagoltsága” – például Izland és Oroszország halászati előjogokhoz való ragaszkodása – akadályozta. Júniusban António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet liszaboni konferenciáján azonban „óceáni vészhelyzetet” hirdetett, és nyomatékosan felszólított az egyes kormányok „önzése” miatt elakadt tárgyalások folytatására.
