Nem állíthatnánk, hogy jók lennének Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökre tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának előjelei. Igaz, már az is némi sikernek tekinthető, hogy egyáltalán tárgyalóasztalhoz ülnek. Ez lesz az első találkozó közöttük a kapcsolatok normalizálásáról szóló párbeszéd keretében egy év után. Utolsó megbeszélésükre 2021 júliusában Brüsszelben került sor. A két politikust ezúttal is Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Miroslav Lajcak, az EU belgrád-pristinai párbeszédért és más nyugat-balkáni regionális kérdésekért felelős különmegbízottja fogadja.
Bár szerb-koszovói viszony sosem volt feszültségektől mentes, hiszen Belgrád nem ismeri el Pristina függetlenségét, különösen hűvössé vált a kapcsolat azóta, hogy a Koszovóban nacionalista Önrendelkezés vezetője, Albin Kurti 2021 márciusában kormányfő lett. Miniszterelnökké való megválasztását követően mindössze két találkozóra került sor közte és a szerb elnök között és mindkettő rendkívül feszült légkörben zajlott.
Lényegében azért találkoznak most újra, mert nem volt más kiút a mostani válságból. Belgrád és Pristina egymást vádolták azzal, hogy a másik állam háborúra készül. A pristinai hatóságok augusztus elejétől nem akarták elismerni a szerb személyi igazolványokat a határátkelőkön. Az ilyen okmányokkal rendelkező szerbeknek ideiglenes okmányt kellene kiállítaniuk a határon. A koszovói értelmezés szerint ez csak egy kölcsönösségen alapuló intézkedés. A koszovói állampolgároknak ugyanis is egy idő óta szintén ideiglenes okmányt kell beszerezniük, amikor átlépik a szerbiai határt, mivel a belgrádi hatóságok sem ismerik el a koszovói papírokat.
A tervezett intézkedések hatására a szerbek által lakott Észak-Koszovóban az ott élők július végén blokád alá vettek több utat. Már-már a háború réme fenyegetett, bár erre azért nincs és nem is volt reális esély, mert ez minden tekintetben öngyilkosság lenne a jelenlegi helyzetben bármelyik fél részéről.
A feszültség csillapítására az Egyesült Államok lépett közbe. Amerikai kérésre döntött úgy Kurti, hogy harminc nappal elhalasztják az intézkedések bevezetését. Az Egyesült Államok Koszovó legfontosabb szövetségese, hiszen a terület Washington hathatós segítségével nyerte el függetlenségét. Ezt követően a szerbek lebontották a blokádokat.
A probléma azonban ezzel nem oldódott meg, az okmányok elismerésével kapcsolatos vita megmaradt, erre kellene megoldást találni az EU közvetítésével. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy csütörtökön sikerül majd dűlőre jutniuk, mert Vucic és Kurti között rendkívül ellenséges a viszony. A válság során egymást vádolták a feszültség gerjesztésével, de az utóbbi időben sem változott a helyzet, így derűlátásra semmi ok sincs a tárgyalások előtt. Szakértők sem várnak áttörést, így félő, hogy hamarosan a szerbek ismét blokádokat állítanak fel Észak-Koszovóban, amit Pristina a különleges erőkkel próbál felszámolni. S ki tudja, ez meddig fajul majd.
A szerb elnök néhány nappal ezelőtt egyenesen azzal vádolta meg Pristinát, hogy támadásra készül Észak-Koszovóban. Vucic úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy a Brüsszelben tartandó találkozó sikeres lesz. Pristina „az ukrajnai helyzetet arra használja fel, hogy Szerbia ellen kampányoljon” - hangoztatta.
A koszovói kormányfő sem késlekedett a válasszal. Mint fogalmazott, Vucic egy autokrata, aki aggódik a koszovói fejlődés miatt. Mint mondta, „én a remény és a haladás miniszterelnöke vagyok, míg Szerbiában a félelem és a fenyegetés elnöke uralkodik. Amikor erőszakról és gyilkosságról beszélnek, akkor magukról beszélnek, a képzeletükről, gondolataikról és terveikről, nem a mi köztársaságunkról.”
Kétségtelen, hogy Kurti önbizalma mintha nőtt volna az ukrajnai háború óta. Koszovó ugyanis a Nyugat hűséges szövetségeseként lép fel, Szerbia ezzel szemben Kelet és Nyugat között őrlődik, ráadásul a szerb közvélemény egyértelműen oroszpárti.
A hangulatot a Vucic által fémjelzett Szerb Haladó Párt (SNS) egyik illetékese, Vladimir Djukanovic azon kijelentése sem dobta fel, aki „nácimentesítést” javasolt Koszovó ellen. Kijelentéséért aztán elnézést kért.
Oroszországnak mintha kedvezne a jelenlegi kaotikus balkáni helyzet. Moszkvai részről nem kis cinizmussal felvetették, hogy Szerbiában orosz katonai bázist kellene létrehozni, amit Vucic elutasított. Az viszont tény, hogy Belgrád tavaly 1,3 milliárd dollárért rendelt fegyvereket, főleg Oroszországtól és további fegyverbeszerzésre készül.
