Az orosz hadsereg már évekkel korábban kezdte "hozzászoktatni" az ukránokat a háború gondolatához - mondta Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója abban a terjedelmes videó interjúban, amelyet egy kiadós kijevi séta közben készített vele Dmitro Hordon, a legismertebb ukrán médiaszemélyiség, aki ellen Oroszországban egyebek közt letartóztatási parancs van érvényben, emiatt elmondása szerint az ukrán hatóságok különleges védelmét élvezi, így nyilvánvalóan a fővárosi "médiaséta" megszervezése sem tartozott a legegyszerűbb feladatok közé...
A 47 éves Aresztovics katonai akadémiát végzett, hosszú időn át szolgált, felderítő tisztként, résztvevője volt a minszki háromoldalú tárgyalásoknak. Az interjúban a profi katona szemszögéből emlékeztetett rá, hogy Ukrajna északi határai mentén már 2016-ban megkezdődött egyes alakulatok állandó állomásoztatása. - Nem is csináltak titkot belőle: támadó hadműveletekre készülnek, harckocsi hadsereget hoznak ott létre, állandó tartózkodási helyüket a határtól 40-60 kilométerre jelölték ki, de a gyakorlóteret szinte az ukrán határra telepítették, mindössze 12-15 kilométerre onnan. Lövészetek, folyamatos átcsoportosítások - tesztelték, hogyan reagálunk.
Amikor pedig az erőszakos folyami átkeléshez szükséges műszaki alakulatok is megjelentek, végképp világossá vált, mire készülnek. Annak idején éppen ezeknek az alakulatoknak a megszüntetésével nyilvánította ki Gorbacsov, hogy a Szovjetunió komolyan veszi az enyhülési folyamatot - tette hozzá.
A háború maga tehát nem lephette meg az ukrán vezetést, Volodimir Zelenszkij elnöknek és környezetének pillanatig sem voltak kétségei. Arra a kérdésre pedig, hogy az ukrán hadsereg fölkészült-e a hatékony védelemre, a katonai szakértő szerint világos válasz, hogy a háború a hatodik hónapja tart, miközben az oroszok egy mindössze néhány napos "különleges hadműveletben" gondolkodtak, de kezdeti céljaikat még ennyi idő után sem érték el - hangsúlyozta. A támadás méretei és brutalitása ezzel együtt utólag visszagondolva is meglepő volt - mondta. Aresztovics érzékletesen idézte föl az első órákat: tudta, hajnali ötkor indul a támadás, ébren várta, riadócsomagját már korábban összekészítette. Fölidézte az interjúban, hogyan észlelte az első ágyúlövéseket, amint a lakhelyétől nem messze levő Zsuljani repülőteret, illetve a környéken elhelyezkedő katonai létesítményeket ágyúzták, eligazította családját, aztán indult volna a parancsnokságra, de közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője behívta a hivatalba.
Olekszij Aresztovics érzékletesen elevenített föl az első órák döbbenetét, amelyek hatalmukba kerítették az elnöki hivatalt is. Elkezdték a hivatal kiürítését, a fontos okmányok biztonságos helyre menekítését. - Mindenki fordult egyet, és már jött is vissza: a nyugalmasabb terepről visszatértek a katlan közepébe: megemelem a kalapom előttük, nagy jellemről árulkodik ez - jegyezte meg a tanácsadó.
Közismert a történet, de Olekszij Aresztovics előadásában még megrendítőbb. Az ukrán elnöki hivatalt harci hangulat uralta el, pánik nem volt, mindenki páncélmellényt öltött (már kire ráment, mert például a hivatalvezetőre, Andrij Jermakra nem fért föl). Aztán nem sokkal később, amikor kiderült, hogy szinte teljesen körülzárták őket, talán ha egy lehetséges menekülési útvonal maradt, igaz, az is igen-igen kockázatos. De bárhogy is, használni kell, élni kell vele, amíg nem késő. És elkezdték kérlelni Zelenszkijt: menekülni kell”. „- Pár óránk van, különben végünk. - Össze akartok veszni velem? Utoljára hallottam ilyesmiről. - És maradt. Másnap már külföldiek kezdték kérlelni, kétszer is, legalábbis kettőről biztosan tudok, nekik mondta a legendás szavakat: nem taxira van szükségem, hanem fegyverekre - idézte föl a legendás februári történetet Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
