Hiába tombol a nyár, a Lázár János által nemrég alapított Nemzeti Közlekedési Központban (NKK) éppen most szigorítanak az öltözködési szabályokon. Az új dress code szerint a férfiaknak nem ajánlott a rövid- illetve térdnadrág, az ujjatlan trikó vagy póló viselése, a hölgyeknek pedig a túl rövid szoknya. Az, hogy mi számít túl rövidnek, nem részletezték. A HR-osztály indoklása szerint az épület légkondicionált, így elvárható az irodai megjelenés.
A frissen küldött utasítás különösen annak fényében meglepő, hogy a cégnek elméletileg már csak napjai lennének hátra, lévén eredetileg augusztus végével bezárnák az egész céget. Mint arról korábban hírt adtunk Lázár János, az új Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) vezetőjeként előbb szétverte a korábban Vitézy Dávid irányította Budapest Fejlesztési Központot (BFK), majd a romjain létrehozta az NKK-t. Nem sokkal később a Népszava a tárca közlése alapján megírta, hogy az NKK mint önálló intézmény megszűnik, a projektjeit a minisztérium veszi át a párhuzamos állami struktúrák megszüntetése érdekében. Július végén menesztették a cég teljes menedzsmentjét. A társaság élére Pántya Józsefet, a NIF útfejlesztési igazgatóját nevezték ki, akinek korábban nem sok köze volt sok szereplős és tényezős, összetett városfejlesztési projektekhez.
Átnevezték, majd lefejezték, most pedig fel is számolják Vitézy Dávid fővárosi beruházásokért felelős cégétÚgy tűnt, erre nem is lesz szükség, hiszen Lázár János forráshiányra hivatkozva bejelentette az állami projektek, de legfőképpen a fővárosi beruházások leállítását. Később ezt azzal finomították, hogy a budapesti fejlesztések akkor folytatódnak, ha az uniós helyreállítási alapból (RRF) megérkezik a várt ötszázmilliárd forint. Ehhez persze arra lenne szükség, hogy Navracsics Tibor sikeresen befejezze az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokat.
Mostanra kicsit hátrébb húzták az agarakat NKK ügyben is. A korábban augusztus végére ígért bezárás dátuma októberre tolódott, de akár jövő évre is áthúzódhat. Különösen akkor, ha az uniós támogatás megérkezik, hiszen annak felhasználásához – az idő szűkössége miatt - előkészített projektekre lesz szükség. Ezek java pedig a BFK-nál volt, az új menedzsment azonban nem sok tapasztalattal rendelkezik ez ügyben.
De addig is dolgoznak. Itt van mindjárt az illendő viselet ügye, és lássuk be, nincs is ennél fontosabb. Nem is előzmény nélküli. A jó emlékezettel bírók felidézhetik, hogy Mitnyan György, még XII. kerületi kormánypárti polgármesterként egyéni képviselői indítványában tett javaslatot öltözködési előírásokat tartalmazó úgynevezett dress code bevezetésre a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói, illetve a fővárosi képviselők részére. A beadvány szerint csak a jó lábú nők viselhettek volna olyan szoknyát, amely 2-3 centire szabadon hagyja a térdet és nyáron is harisnyanadrágot kellett volna hordaniuk. A férfiaknak hosszú ujjú ing (meg nyakkendőt, zakót és hozzá illő bőrövet) viselését írta volna elő.
Mitnyan azzal indokolta a dress code bevezetését, hogy a jól ápolt, illedelmesen öltözködő és gondozott külsejű munkatársak pozitív benyomást tesznek a partnerekben. A közfelháborodás elsöpörte az indítványt.
