Magyarországon a Kúria elnökének a feleségét annak ellenére nevezték ki vezető bírói posztra idén júniusban, hogy a bírói választáson kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa – erről az Guardian oldalán vasárnap megjelent Observer-cikk írt az általa látott dokumentumok alapján.
Varga Zs. András, a Kúria elnökének házastársa, Kovács Helga Mariann, Fővárosi Ítélőtábla politikailag kényes ügyekkel foglalkozó bírói testületének élére (Polgári Kollégium) került, bár a rivális jelöltje szavazatainak kevesebb mint felét szerezte meg
– emelték ki.
Arról pedig, hogy Orbán Viktor kormánya „folyamatosan túllépi” a hatáskörét, és megingatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírója nyilatkozott az Observernek, valamint „külső és belső befolyásolási kísérletekről” is beszélt.
Mint hozzátették, 18 éve bíróként dolgozó Vasvári az Országos Bírói Tanács szóvivője elmondta, hogy „túlkapások a politikai spektrum minden oldaláról érkeztek”, de szerinte a felelősség a 12 éve, jelentős részben „szupertöbbséggel rendelkező” Fideszé.
Vasvári „egyértelmű belső befolyásolási kísérletként” említette a korrupciós Schadl-Völner-ügyben kiszivárgott botrányos ügyet, amikor a végrehajtói kar vezetője egy bírót akart volna kirúgatni, amit később az Országos Bírói Hivatal (OBH) közleményben tagadott, de az ügyben indított belső vizsgálat nem csak a nyilvánosság, de még a bírótársak előtt is titkos maradt.
Az OBH szerint Schadl György nem akart kirúgatni senkit, és amúgy is megmondták neki, hogy forduljon máshozVasvári Csaba azt is nehezményezte, hogy Senyei György Barnának, az OBH elnökének „bírói kinevezései nem átláthatóak”. A lap ehhez hozzáfűzte, hogy „az OBH elnöke felelős a magyar bírósági rendszer irányításáért, miközben az Európai Bizottság és az Európa Tanács szerint „politikai kinevezett személyként túl nagy hatalommal rendelkezik”.
Bár az uniós jogállamisági eljárás ellené a magyar kormány hozzá szeretne jutni a „befagyasztott forrásokhoz”, az Observer ellenvetésként hozta fel „a fékek és ellensúlyok hiányát és a nepotizmust”, amelyre az utal, hogy „a jó kapcsolatokkal rendelkező politikusok viszonylag képzetlen barátai és családtagjai töltenek be vezető pozíciókat a bírósági rendszerben”.
Ha a Schadl-ügyben ténylegesen megpróbáltak kirúgni egy bírót, akkor az példa nélküli belső támadás a bírói integritásra nézve