Valóban elképesztő az az odaadás, ahogy Lengyelország segítette Ukrajnát az Oroszországgal szembeni háborújában és felkarolta a több millió ukrajnai menekültet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meg is akarta jutalmazni Varsót: úgy akarta elérni az uniós helyreállítási alapból Varsót megillető 35 milliárd euró első részleteinek átutalását, hogy az ország valójában nem oszlatta el a jogállamisági kifogásokat. Az Európai Parlament közbelépése folytán azonban a Bizottság is bekeményített, és ragaszkodik az összes jogállamisági feltétel teljesítéséhez, az igazságügyi rendszer EU-konformmá tételéhez.
És valóban, attól, hogy Lengyelország szolidaritást vállalt Ukrajnával, és a kabinet nyíltan szakított az oroszbarát Orbán-kormánnyal, a varsói kormány még nem nevezhető demokratikusnak. Ha azt gondoltuk, a lengyel vezetés a háború hatására megszelídül Brüsszellel vagy Berlinnel szemben, Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke minden ezzel kapcsolatos reményünket szertefoszlatta. Olyan kirohanást intézett az Európai Bizottság, illetve Németország ellen, amely leginkább a hidegháborús időket idézte. Szerinte az EU megszegte a Lengyelországnak tett ígéretét azzal, hogy nem hajlandó folyósítani a helyreállítási alap eurómilliárdjait, és emögött szerinte a németek áskálódását kell keresni.
Nyílt hadüzenet volt ez Brüsszelnek, hiszen egyebek mellett azt is mondta: ha a PiS jövőre megnyeri a parlamenti választást, új alapokra helyezi a kapcsolatokat Brüsszellel, addig pedig hazája megvétózza azokat a döntéseket, amelyek elfogadásához minden tagállam szavazatára szükség van. Ezt követően Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Die Weltben is belerúgott Brüsszelbe és Berlinbe, de ennek a jelentőségét nem kell túlbecsülni: nyilvánvalóan „parancsra tette”.
Kaczynski azon állítása, amely szerint Brüsszel becsapta Varsót, egyenesen nevetséges. Éppen a lengyel kormány nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a támogatások átutalása fejében vállalt. Ráadásul a Bizottság eddig rugalmas volt a helyreállítási alap folyósításával kapcsolatban, annak nagyon is komoly oka van, hogy Varsó és Budapest még nem kapta meg ezeket az összegeket: nem tartják tiszteletben az EU alapértékeit, azokat a feltételeket, amelyek most, a háborús helyzetben különösen fontosak a közösség kohéziója szempontjából, s amelyek azt bizonyítják, az EU igenis értékközösség.
Magyar szempontból a legnagyobb kérdés az: rendeződik-e ezután a háború óta fagypontra jutott lengyel-magyar viszony? Elvégre a két országnak szüksége van egymásra az EU elleni harcban. Feltűnő, hogy Kaczynski kirohanása amolyan partizánakcióra emlékeztetett és egyszer sem utalt Budapest Brüsszel elleni harcára. Ez valóban jókora taktikai hiba lett volna részéről, hiszen Lengyelországban sokat vesztett népszerűségéből a magyar kormány azok körében is, akik a Jog és Igazságosság megrögzött szavazói. Így nagy egymásra borulás nem várható, és még arra sem vennénk mérget, hogy Varsó végül nem adja be a derekát.